7. fejezet

Rainy day... 

Kivételesen nem a megszokott ébresztőre keltem, hanem az ínycsiklandó, forró tejszínhabos kakaó illatára, amellyel sis lepett meg mogyorós győri Jóreggelt keksz kíséretében. 

- Awww te drága!! Mivel érdemeltem ezt ki? - vetettem hálálkodó tekintetemet először az étekre majd Sophira.

- Ugyan, tudod, hogy neked bármit! - kacsintott - de különben is tartoztam már ennyivel, mivel te nem egyszer szorgoskodtál értem hajnalok-hajnalán. 

10 perc alatt kényelmesen elfogyasztottam a reggelimet, majd utam rögvest a mosdóba vetettem, ahol a szokásos teendőket elláttam. Eztán a ruhásszekrényemet kitárván álltam és néztem, de csak nem jutottam dűlőre, hogy mégis mibe menjek.. ezért jobbnak láttam faggatni barátnőmet.

- Mrs. Styles segítségemre tudnál lenni?? gőzöm sincs mit húzzak fel.

- Ohh cicu, te mindenben elképesztően nézel ki, de mivel tetszett a megszólítás... - szemöldökét megvonván fordult a ruhatáram felé - hát én a helyedben..

- Várj!! Fordulj velem szembe - fekete csőszabású naci egy csinos fehér színű pulcsi egy fekete sál és sapi volt rajta - Köszönöm a segítséget - egy gyors öleléssel érzékeltettem, hogy meglennék, ő pedig csak állt, majd ennyit tudott kinyögni "OKÉ" és végül arrébb hátrált. Jómagam pillanatok alatt előtúrtam a fekete cicanadrágomat hozzá a szürke sweatert illetve fehér sapit, fehér Vans cipőt. Mire lementem Sophi már a conversét húzta és egy határozott fejbiccentéssel jelezte "jól festek". A többiekkel együtt elindultunk a próbára. Szokásos hangolás, táncgyakorlás vette kezdetét, de ma a múltkorihoz hasonló beszélgetést is beiktattuk mentorunkkal, mivel másnap élő show, és ilyenkor az agyakban is rendet kell tenni. Simon külön-külön is sok időt fordít mindegyikünkre a csapatok tagjai közül. Bármit meg lehet vele osztani, mert tényleg érdekli, hiszen érdekes, hogy minden téren rendben legyenek mentoráltjai, így hát a Niallel történő eseményeket is a tudatára adom,  mert egyfelől nekem is jó ha kibeszélhetem magamból, másfelől maximálisan működik az oda-vissza bizalom közöttünk. A rövid csevegés után összehívja az egész bagázst a nagy terembe.

- Na srácok, lányok!! Holnap újra megcsillogtathatjátok a hangszálaitokat és úgy vélem remekül dolgoztunk a héten ismét! Szóval most mindenki menjen a dolgára aztán holnap egy főpróba és SHOW TIME!! - ezt hallván kitört a nevetés majd szép lassan összeszedelőzködtünk és lépteinket kétszeresével megszaporázva siettünk az Oxford Streethez mivel 5 órára beszéltünk meg találkát Eleanorral és Daniellel. Szerencsére nem késünk, és ők is időben jelenvoltak. Két-két puszival köszöntöttük egymást aztán négyesbe sétálgattunk, közben nézelődtünk és nagyokat nevettünk. 

- Hey Lányok, nem iszunk valamit? - nézett körbe El

- Benne vagyok - Oksi - tőlem is mehet - jöttek sorban a reakciók

Vettünk 4 shaket aztán ballagtunk tovább. Útközben pár rajongó megállított néhány fotó erejéig. 

- Csajok szerintem menjünk lepjük meg a srácokat! Elvileg most próbálnak! - tette a megjegyzést Dani, amire mindannyian felnevettünk és szép lassan, nőies tempóban oda is értünk. Amint beértünk összefutottunk Paullal, aki így szólt

- Hello Lányok! Jöttetek megnézni mit művelnek ezek a kölykök? - közben széles mosolyra vonta száját

- Csáó! Bizony! - adott tömör választ Sophi.

- Szerintem meg fogtok lepődni, kb fél órája röhögésen, vonyításon kívül nem hallani mást - ismét csak nevetett mint akinek görcse keletkezik..:) Most már furdalt minket a kíváncsiság és elindultunk a terem ajtaja elé. Benyitottunk és ez a látvány tárult a szemeink elé...

Pillanatok alatt kitört a röhögés közöttünk is, aztán Harry figyelt fel ránk először.

- Ohh Lányok, ti itt?! - meglepődött arcánál már csak a következő szavai voltak nevetségesebbek - Liam te mit csinálsz?? Itt a barátnőd és a lábaim közt mászkálsz??

- Már úgy is megszokhatnád! - válaszolta nevetve, de ennél hangosabb csak Niall vihogása volt, aki épp Louis egyik mutatványán készült ki..:) közelebb mentünk hozzájuk, majd megkérdeztem Zayntől, aki csak szem forgatva követte az eseményeket.

- Zayn, minden oké? - kezemet a homlokomra csaptam mert már alig bírtam türtőztetni magamat a látottak alapján..

- HAHAHAHAH....NO!! - fejezte ki magához méltóan - végül is két nap múlva indul a turné és így telik az utóbbi 45 perc.. - jó ezt már ő is röhögve mondta. A beszélgetés alatt ezt a képet még sikerült lekapnom.. :)

Miután jól elmulatoztunk, a fiúk elmondták, hogy mi hogy lesz és hogy természetesen én és Sophi is a VIP-sek listáján szereplünk, akárcsak Harry anyuja például. Dani közölte, hogy ő sajnos az elsőn nem tud jelen lenni, de ígéri, hogy a következőn már ott lesz, de El minden bizonnyal csatlakozik hozzánk. 7 órakor rá néztem órámra, és intettem barátnőmnek  hogy mennünk kéne, aki épp Louissal és Niallel ökörködött. Gyorsan elköszöntünk mindenkitől. Niallt el sem akartam engedni, mint ahogy érezni szoktam ilyenkor, de hát ha menni kell akkor menni kell, tartja a mondás.  Elnek és Daninek még egyszer megköszöntük a remek délutánt, majd elhagytuk a próbahelyszínét.  Az időjárás eközben 180° os fordulatot vett. A viszonylag kellemes időt, szeles váltotta le és az ég is beborult, majd dörögni kezdett. Sophival készültünk leinteni egy taxit, majd egy pillanatra megálltam és csak felnéztem az égre.

- Vii mi a baj? menni kéne! - győzködött sis, aztán odajött, hogy kézen ragadjon de én elvontam azt.

- Csak nézz fel! - eközben szép lassacskán az első vízcseppek megjelentek a bőrünkön.

- Elkéstünk... - engedte le fejét - ohh csak nem arra gondolsz?? - gyönyörű mosolyát igencsak szélesre csalta olyannyira, hogy gödröcskéi is előbújni látszottak.

- De igen! Tudom, hogy nem a legalkalmasabb, mert nyáron jobb lenne, de engem nem érdekel..menjünk haza gyalog.. zárjunk ki mindent és adjuk át magunkat ennek a gyönyörű érzésnek, amire oly régóta várunk, hogy esőben csak ketten, nem bánva semmit, csak jól érezni magunkat.. - mintha csak dézsából öntenék a vizet, úgy soroltam az indokokat. 

- Jójó, ez igazán jól hangzik!! - egymásba karoltunk és 5 perc múlva az eső igencsak eleredt. Az utakon, alig volt ember, többnyire csak autók.  Sophi egy igazán gyönyörű képet csinált, hogy amint hazaérünk kipósztolhassa twittere.  Lépteink már vízben tocsogtak, de élveztük...csak néztük egymást, és mosolyogtunk. Átéltük a pillanat minden másodpercét.. 

- LONDON BABY! - kiállottuk teljesen egyszerre... 

Már csak egyed órányira lehettünk a háztól, amikor egy autó hirtelen mellénk faralt. Az ablak lehúzódott, és egy ismerős zöld szempár, szél fújta dús göndör haj és hozzá a bájos mosoly - ez tárult a szemünk elé.

- Hát ti? - szólított meg Harry - Miért nem vártatok meg, vagy ültetek taxiba?? Így megfázhattok elég rendesen...

- Tudjuk.. - motyogta a Sophi - de ez egy kis kori álmunk volt. Nem érdekelt minket most semmi, és nem a felelőtlenség beszél belőlem, csak a boldogság.. - a szívtipró az ismert mosolyát öltötte a választ hallván és fejét kezdte csóválni szintén az ismert módon, majd egy másik alak bukkant fel mellőle a kocsiból.

- Remélem azért egy pizza belefér velünk?! - szemöldökét megvonta, fogszabályzója felcsillant, és szőke haját a kintről beáramló szél fújdogálta. 

- Ohh istenem de aranyos! - böktem meg barátnőmet.

- Benne vagyunk, de mi nem ülünk kocsiba úgy is mindjárt hazaérünk, szóval menjetek előre itt a kulcs és várjatok be. Harry másodpercek múlva már el is hajtott, mi pedig csak mentünk és mentünk tovább, amikor az utolsó sarok forduló előtt megpillantottuk a körülbelül 8 perce eltávozó srácot. Egyre csak közeledtünk hozzájuk... 

- Hát ti? - kérdeztük egyszerre - nem úgy volt hogy fent vártok?

- De, úgy volt! - helyeselte Niall - de mi is kiakartuk próbálni ezt az érzést, amit ti olyan izgalmasnak találtok.

- És? Vélemény? - kérdi Sophi

- Tetszik! - vágta rá Harold - jó lassan már nem látok semmit a szemembe folyó víztömegtől illetve a hajamtól, de ez itt most veletek akkor is király! - abban a pillanatban magához húzta Sophit és gyengéden megcsókolta. Két szerelmes tinit rég láttam, ennyire boldognak mint akkor őket, és ezt meg is jegyeztem a mellettem álló Ír fiúnak, aki a lábamtól a fejemig végigmért... én csak figyeltem az ő tekinteté, hogy mikor nézz már a szemeimbe. Harryék eközben már elindultak és amikorra jelezni akartam Niallnek, hogy kövessük őket, felkapott és megpörgetett az esőben... kezeimet kitártam és egyszerűen leírhatatlan mit éreztem.. amikor elkezdett leereszteni, karjaimat a nyakába aggattam majd jobb kezemmel a hajába túrtam és ajkaink között megszűnt a távolság. Romantikus és szenvedélyes perceket éltünk át, és amikor véget ért egyre inkább csak visszakívántam. Ám ekkora már visszaértünk a házhoz. Sophi át is öltözött így tehát követtem a példáját. Felsiettem a fürdőbe levetni a vizes ruháimat, és a mamámtól kapott piros meleg kapucnis pulcsimat húztam fel egy szürke  cicanadrággal, majd egy kicsit beszárítottam a hajamba és felhúztam a kapucnit..kifele menet Niallt láttam ülni az ágyamon, aki csak nézegette a Sophival közös képeinket és mosolygott. Leültem vele szembe és csodáltam, hogy ő tényleg a barátom lett! <3 

- Virro csinálhatok egy képet rólad, mert olyan cuki vagy ebben a szerelésben!? - kérlelt kiskutya szemekkel.

- Mi?? Hát jó, de csak mert átélhettem veled ezt a fantasztikus esős pillanatot. Ekkor odahajolt hozzám egy puszit nyomott az arcomra majd kattan a telóján a vakuja. 

Pár perc múlva az iPhoneomra értesítés érkezett..mivel be van állítva automatikusra amikor twitteren például Sophi posztol vagy a 1D tagjai El, Dani vagy a Little mix meg akik fontosak... most viszont a szemem megakadt a kijelzőn. A rólam készült kép Niallnél díszelgett ezzel a címmel l"LONDON BABY", már akkor is több komment és like érkezett rá..

- khhhm!! - szúró pillantás Niall mélykék szemeibe - erről nem volt szó!!

- Ne haragudj, de nem bírtam ki! - széles vigyorral húzta száját és kezeivel térdemet fogta.

- Tudod, hogy rád sose tudnék!! - majd elkaptam a fejénél fogva és az ölembe vontam.. pár percet csak simogattam az arcától a mellkasáig miközben ő az egyik hajtincsemmel játszadozott.. utána felpattantunk, mivel lent Harry és Sophi már nagyban falta a pizzát.

- Mi van cukiságok elfelejtettétek a kaját? Bár Niall nálad ez meglep...!!

- Uhh tényleg!! - és odarohant egy szeletért, egyet pedig nekem hozott.  Mi hárman csak kacagtunk rajta. Egy laza 30 percet még elhülyültünk de este fél10kor a fiúk búcsúztak, mert tudták másnap nekünk a létünkért kell küzdeni, amihez kell az alvás!! Nagy ölelés, puszik és már csak a lépcsőházban hallatszott kellemes hangjuk..

Az ajtót gyorsan bezártam majd telefonon felhívtam anyuékat, mert szükségem volt arra hogy pár tanáccsal elássanak. Amikor végeztünk, bementem az előszobába és barátnőmhöz szóltam.

- Angyalom! Ma ismét megvalósult egy a legszebb álmainkból, ráadásul VELÜNK VOLTAK! :$ Sophi a szituációt így reagálta le.. :)

Erre én csak "juuuuuj"ogni tudtam..tehát hoztuk a formánkat! Végül felhúztuk a pizsinket, egy bögre forró teát még elkortyolgattunk, majd elszenderedtünk várva a másnapot...AZ ÉLŐ SHOWT!!

6. fejezet

 ~Little Secrets on the hits radio..~

Pár nap telt el a szabadnapunk óta, ami alatt megjelent a 1D új dala a ~One way or another~  , amelyet a Red Nose Dayre készítettek és számos helyen már a dal listák élére került. A rádiókban nap mint nap hallhatóak, és el kell, hogy mondjam a Fiúk újabb dicséretet érdemelnek, mert szenzációsat alkottak és erre mi csak büszkék lehetünk. Továbbá az események a megszokott kerékvágás szerint zajlanak, ugyanis napi két próba, tánc gyakorlás és egy kevés pihenés... mivel vészesen közeleg a második élő show!! Viszont a "day off"- nak köszönhetően sokkal felszabadultabbak lettünk Sophival és még jobban szeretnénk az álmaink beteljesülését, bár ennek egy része, még hozzá nem is akármilyen már megvalósult. Gondolok itt a One Direction és Little mix-xel való megismerkedésre, kiemelvén, hogy valaki közülük, akiről ábrándoztam amikor csak tehettem, aki számomra a tökéletesség maga, Niall Horan randira hívott (valamint barátnőmet Harry Styles), ami felfoghatatlan!!! - és hát valami kialakulóban van...Pontosan ezek a dolgok kavarognak a fejemben amióta közelebb kerültünk egymáshoz.  

A szokásos reggeli 8:30 - as ébresztésre keltünk. A fürdőben egymást váltva elláttuk teendőinket, majd kikaptunk valami kényelmeset a szekrényeinkből egy mintás színárnyalatos csőnadrágot egy sötétkék ujjatlannal valamint fekete dorkóval húztam föl és feldobtam néhány színes karkötővel és egy bő fehér kardigánnal míg Sophi is hasonlóképpen döntött egy fehér alapon szürke foltos csőnacihoz egy szintén fehér mustache-s lenge felsőt illetve fekete csizmát és szegecses karkötőket választott. Amint készen voltam a konyhába igyekeztem és készítettem egy ízletes tojásrántottát, mivel tudtam, hogy sis is imádja.  Rögvest tányérokra tettem a finom falatokat majd irány a nappali, ahol barátnőm már befészkelte magát a kanapéra, előtte a laptop bekapcsolva és csak nézett maga elé. Amint érzékelte, hogy jövök egy nagy "sóhajtással" fejezte ki türelmetlenségét.
- Sorry babe, de gondoltam megleplek egy jó kis magyaros reggelivel! 
- Awwwww tojásrántotta!! Juuuuuj de imádlak, nagyon köszönöm drága! - majd kezébe adtam az ő részét, ő pedig felpattant és egy puszit nyomott az arcomra.
A gépen eközben betöltött a twitter. Feljött a kezdő oldal, ahol a hírek futottak. Ahogy lefelé görgettem az egeret egy falat a torkomon akadt és elkezdtem nagyokat krákogni, köhögni, barátnőm pedig óvatosan veregette a hátamat, de amint észrevette, hogy szemeim kidülledtek és bámulom a képernyőt, ő is arra vetette fürkésző tekintetét. Az oldal tele volt trendekkel, képekkel és olyan bejegyzésekkel, amelyek a dupla randis nap alkalmával készültek a mindenhol jelenlévő paparazzik által. Többeközött #doubledate #Viall  #styles&sophi #littlesecrets@narry #specialdayyoff , de akad még jócskán. Ezeket látva megdermedve ültünk és jó néhány "JESUS , OMG, NICE, " hagyta el a szánkat.. hol a képernyőre, hol egymásra néztünk.. de rendkívül jó érzés az, hogy olyan kommenteket kaptunk amiket még azelőtt sose, és rengeteg rajongónk lett illetve a 1D fanok is írogatták, hogy milyen jól mutatnánk egymás mellett ha valóban igaz lenne.. de ott az a "HA" mivel ez még nem hivatalos. Pár képre és bejegyzésre reagáltunk illetve azonnal kiírtuk, hogy ezek pletykák és mi csak barátok vagyunk semmi több. Bár nehéz meggyőzni a bezsongott Directionereket, ha olyan kép van a világhálón, ahol jómagam Niallel kézen fogva sétálok vagy ahol ajkaink alig pár centire vannak egymástól. De említhetném még a fotót, amin Sophi Harry ölében csücsül és átkarolják egymást szintén kicentizett szájtávolsággal...
- HÚÚÚ! ez hamar ki fog derülni - két nagy sóhajtás között csak ennyit vagyok képes mondani.
- Igen! De ez van, én nem leszek boldogtalan az biztos! - majd széles vigyorra húzta a száját, én pedig elkaptam a buksiját és az ölembe húztam. Jól megölelgettem a legjobb barátnőmet, majd az óránkra nézve hirtelen kinyomtuk a laptopot és kirohantunk kabátot húzni, majd elindultunk a próbára. Útközben néhány fiatal rajongó megállított pár kép illetve szóváltás erejéig.. Felfoghatatlan ez az érzés, amikor a te autogramodra várnak, és közlik veled, hogy kiteszik a falaikra.. ahogy körbe vesznek és csillogó szemeikkel néznek, ahogy megölelnek és nem is kell tovább ragozni...ők valamiért megszerettek bennünket, mi pedig igyekszünk meghálálni ezeket a pillanatokat akár a színpadról vagy csak egy jó beszélgetéssel, mert mi is tudjuk milyen ez az érzés... <3
A próbára érve a saját részlegünkbe mentünk, ahol Simon mester már várt ránk. 
- Hello Lánykák! - üdvözölt - láttátok a twittert ? Elég gyorsan terjednek a hírek.. - a végét cinikusan megnyújtotta és közben szemöldökét vonogatta föl-le.
- Szép jó reggelt kedves Simon neked is! - mondtam - volt alkalmunk felfigyelni a hírekre - válaszoltam olyan hangzásban, ahogy ő tette, de ő csak nevetett tovább.
- Na akkor, ha minden oké kezdhetjük a melót mára!! Elfoglaltuk helyünket és a szokásos beénekléssel indítottunk, majd fokozatosan rátértünk a dalunkra, ami egyébként remek nóta, mivel pörgős és megmutathatjuk ezt az oldalunkat is a múltkori lassabb "Little things" után.. pár óra elteltével a tánc gyakorlásra készültünk átmenni a másik terembe, de mielőtt kiléptünk volna az ajtón mr. Cowell még odabökte - SZERINTEM KORREKT PÁROST ALKOTNÁTOK!! - Én köpni nyelni nem tudtam, így hát az ismert nyelvforgatásomra kezdtem rá valamint a fejcsóvára, de Sophi egy hangos "köszönjük-kel" megtisztelte mentorunkat, aki csak mosolygott.
- Tudjátok, hogy imádlak titeket, és tényleg remélem, hogy minden úgy alakul ahogy azt szeretnétek! - majd karjait széttárva jelzett nekünk, hogy ölelést vár. Mi odafutottunk és mint ha az apánk lenne jól megszorongattuk - Na meg kitudja meddig szinglik még? - folytatta, én pedig kézen ragadtam Sophit és nevetve elhagytuk a szobát. Az 1 órás tánc tanulást követően megéheztünk, így hát a csoki automatához siettünk. 10 lépést sem tettünk meg amikor messziről meghallottuk, hogy Simon ordibálja,  mondandója van felénk. 

- Lányok! Remélem nem terveztetek semmit ma estére, mert most kaptam a hívást a Hits radiotól, hogy fogadnának titeket este 7-kor! 
- Yaaay! Ez szuper! - reagáltuk szinte teljesen egyszerre.
- Remek akkor én már itt sem vagyok, ügyesek legyetek! - majd sarkon fordult és elköszönt. Mi megszaporázva a lépéseinket értünk az automatához. Kiválasztottunk egy-egy energiabombát, majd irány az öltözőnk. Sophi még elrohant mosdóba, én pedig épp nyitottam az ajtót, amikor egy szívtipró srácot pillantottam meg, aki épp a székemben ült és körbe-körbe forgott. Nagyon tüneményesen eljátszott odabent, majd egy kisebb krákogásra felfigyelvén kipattant a székből és odajött hozzám.
- Szia Niall! - kezdtem én a köszöntését.
- Sziaaa! 
- Hát te? 
- Hát én csak, csak... 
- Csak? - próbáltam szóra bírni

- Csak azért jöttem mert hoztam neked valamit,ami nem várhat - kezével a kabátja zsebéhez nyúlt, miközben én kezeimet az arcom elé tettem és rést hagytam a szemeimnek, belül ezerszer elmondtam a bizonyos"juuuuuuj-t", majd egy gyönyörű karkötőt véltem megpillantani a kezében - ezt itt neked választottam, mert amint megláttam te jutottál az eszembe.. - szemeit le sem vette rólam, ahogy én sem róla, egyszerűen csak elkapta a csuklómat és feltette az ékszert. 
Néhányszor körbejárattam rajta a tekintetem, majd a fiúra vetettem pillantásom, és másodpercek alatt karjaiban éreztem magamat. Egy gyengéd romantikus csókkal köszöntem meg neki, mivel ezt találtam a leghatásosabbak de a végén a fülébe suttogtam "nagyon szeretlek" ő pedig újra megcsókolt. Ezt a pillanatot Sophi törte meg amikor beviharzott nagy lelkesedéssel - Viii megyünk a hits-hez!! - mi pedig csak néztük rá és mosolyogtunk.
- Oppá! - húzta meg a szája sarkait - ahogy látom megzavartam valamit.
- Szia Sophi! Nem tettél semmi rosszat, épp csak beugrottam, hogy átadjak valamit Virinek de már indulok is - majd odament megölelni barátnőmet.
- Miattam ne menj el! - kérlelte Sophi.
- Félre ne érts, nem miattad, de a fiúkkal még megbeszéltünk egy találkát Harrynél, tudjátok ilyen kis laza zenélés, beszélgetés - magyarázás közben kedvem lett volna a nyakába ugrani mert annyira aranyos volt - de jól hallottam mentek a hits-hez?
- Igeeeeen! - szinte üvöltve feleltük.
- Akkor gyertek elviszlek titeket! - ezt persze nem utasítottuk vissza, mivel így is késésben voltunk, szóval bepattantunk a Range Rover-be majd a kedvező forgalomnak köszönhetően hamar meg is érkeztünk.  Sis gyors kiszállt, én pedig hátulról átkulcsoltam kezemmel az anyós ülésnél lévő szőkeséget, majd egy nagy puszit nyomtam az arcára. 
- Még egyszer köszönöm! Mostantól nem telik el anélkül nap, hogy ne hordanám - ennél a szónál Niall kikapcsolta biztonsági övét, megfordult és két kezével megfogta arcomat majd a homlokomra nyomott egy puszit. Kezeit ezekután végig simítván a járom csontomon vonta el.
Barátnőmet követve én is kikászálódtam a járműből és még egy intést tettem a Nialler felé, majd ő elhajtott mi pedig bementünk a rádiosokhoz. Mindenki nagyon közvetlen volt, elmagyarázták milyen lesz az élőadás, majd bemutatkoztunk mindenkinek és mondanom sem kell már most imádom ezt a helyet, egyrészt mert nagyon jó a műsoruk másrészt mert tényleg annyira barátságosak és viccesek, hogy az ember itt csak mosolyogni képes. A twitteren eközben már javában mentek a bejegyzések "pár perc és bemutatkozik a Little Secrets" .. Már beültünk székeinkbe és előttünk is volt monitor, így tehát tudtuk megosztani és kommentelni az eseményeket. Aztán eljött a visszaszámlálás ideje...5-4-3-2-1 
- És újra itt vagyunk méghozzá nem is akárkikkel!! A Hits radio vendégei két gyönyörű lány, az X Factor újdonsült duója, a Little Secrets!! - konferált be minket az adásba Elliot Holman, akit egyébként már régebb óta követtünk be twitteren és számtalanszor írtunk neki azelőtt, most pedig  végre beszélhetünk is vele. 
- Hii! - szóltunk bele a mikrofonokba.
- Először is szeretnék gratulálni az első showhoz. Nagyszerűek voltatok, és nem csak a rajongóitok illetve a mentorok de maga a banda, akié a szám agyon dicsért titeket. Ez azért nem semmi!
- Valóban nem - fűztem hozzá Elliot szavaihoz - Elképesztő érzés volt, ahogy a produkció alatt teljes csend szállta meg az arénát, majd a végén állva tapsoltak, és kiabáltak a rajongóink. Az meg végképp, hogy a One Direction ennyire sok pozitívummal ajándékozott meg bennünket. Nincs rá más szó, mint, hogy hihetetlen...
- El tudom képzelni, mik játszódnak le bennetek - folytatta Elliot - De még is meséljetek kicsit magatokról.
- Magyarországról jöttünk - szólalt meg Sophi is - de már egy ideje Londonban éltünk. Én idén érettségizem, Virág pedig első éves egyetemista. Mindkettőnknek van kedvenc időtöltése, ahogy nekem az írás neki a kosárlabda. Viszont eljött a lehetőség, hogy abban is kipróbálhassuk magunkat amit mindketten imádunk, ami nem más mint a zene, az éneklés! Végre meg van a hely, ahol elkezdhetjük felépíteni közös álmainkat..és az előzőekhez szólva csatlakozom ahhoz, hogy valóban elmondhatatlan ami velünk történt e kis idő alatt! Fantasztikusan érzem magam!
- Csodálatosak vagytok Lányok - nem meglepő, hogy a Little mix és  One Direction is szemet vetett rátok! Utóbbi talán nem is akárhogyan - mosolygott a rádiósunk :)
- Amióta megismertük a két bandát hatalmas rajongóik vagyunk. Folyamatosan nyomon követtük, hogy épp hol járnak mi van velük, annyira odáig voltunk értük és ez mai napig is így van. Csak most azon szerencsésnek mondhatjuk el magunkat, akik személyesen is találkoztak velük, és több időt lehetünk társaságukban, amire nehéz szót találni, milyen érzés is valójában. A Lányokkal hamar meg lett az összhang, és sok időt töltünk egymással ami nevetésbe torkollik szinte mindig, de a fiúkkal is hasonlóképpen történik, bár a teljes csapattal, ahol Eleanor és Danielle is jelen voltak, csak egyszer lehettünk egy vacsora és kisebb mulatás erejéig a show után. Viszont nem rég beszéltük, hogy ezt hamarosan megismételjük! - meséltem hosszabban a történteket..
- Pompás sztori Lányok, és úgy vélem lesz még körülöttetek felforgás bőven. Na de ha jól vagyok informálva a fiúkhoz, illetve kettőhöz a bandából közelebb kerültetek!? 
- Gondolom a szabadnapos ügyre célzol - szegezte Sophi a kérdést Elliotnak , aki egy bólintással és egy megnyújtott " igeeeeeeeen"-nel fejezte ki magát - Nos hát az igazság az, hogy Niall és Harry társaságában töltöttük az említett napot, ami igazán kellemesre sikeredett. Leginkább sétáltunk és dumáltunk az eddigi életünkről, illetve egy parkban közel a Temzéhez leültünk enni, majd ketté váltunk és egy rövidebb időt úgy is eltöltöttünk. Semmi komoly dolog nincs köztünk, csak szimplán nagyon jó velük lenni és.. - itt barátnőm szavai elakadtak, ezért kisegítettem - és nagyon kedvesek, megértőek. Tanácsokat adnak, ami nekünk fontos és hasznos is! Ők mindent átéltek már abból, ahol mi most járunk, tehát nem is tehetnénk mást. Viszont el kell, hogy mondjam tényleg egy csodálatos napban volt részünk és ezt senki nem veheti el tőlünk.
- Valóban nem - nevetett Elliot amire mi is rákezdtünk - imádom, ahogy nevettek - folytatta.
- Szuper ezzel most arra utalsz, hogy mindenki figyelje a nevetésünket, mi? - erre csak újból kacagni kezdett mindenki a rádióállomáson, de szerintem akik hallgatták ott is akadtak jó páran. 
- Na de most komolyra fordítva a dolgot van esély egy románcra, mármint fejenként egy-egyre? - kérdezte
- Igazából most a második élő showra készülünk, és ezen pörög az agyunk, de nem tagadhatjuk le, hogy ténylegesen több időt szeretnénk eltölteni a srácokkal mint privátban, mind pedig a bandára nézve közösen - mondta Sophi.
- Így igaz,  nem tudjuk most így megmondani, hogy mi lesz ebből, de egyenlőre remekül megvagyunk a helyzetünkben és hát majd alakul, ahogy alakul...
- Ez a végére elég frappánsra sikeredett! - jegyezte meg Elliot egy széles vigyor mellett. Mindenesetre remélem jöttök hozzánk a fiúkkal közösen is!
- Ha lesz rá lehetőség, nem hagyjuk ki! - válaszoltuk.
- Amúgy Virág neked nem hiányzik a sport, vagy neked Sophi az írás vagy vegyük csak a családotokat?
- De igen, méghozzá nagyon! - jött a válasz ismét totál egyszerre, majd én vettem magamhoz a szavak irányítását - Hiányzik a csapatom és a meccsek, az hogy mennyi mindent tud az ember a sporton át megtapasztalni, tényleg csak az mondhatja el magáról, aki elkötelezve csinálja. Nem hanyagolom el a mozgást, mivel ahogy van időm elmegyek futni, vagy kondiba, de most már a kosárpályára is tervezem a lemenetelt..De a szüleim hiánya rosszabb! Néha annyira hazarohannék, csak egy nagy ölelésre vagy egy két szóra, de ez nekünk csak a skypon illetve a telefonon át lehet meg, bár ha minden igaz hamarosan meglátogatnak minket!!
- Teljesen egyetértek Virág szavaival. Ugyanígy érzek az írással kapcsolatban, ezért amikor csak tehetem felhúzom a fülest és egymagamban írom le a szenvedélyeimet. Ez felettébb nyugtató, és élvezem minden percét annak amit csinálok. A családomról csak annyit, hogy piszkosul hiányoznak! És jöhetnének már tényleg... - fejezte be a kérdésre a választ barátnőm.
- Érhető, de azt gondolom az a legfontosabb, hogy itt vagytok egymásnak! - amire mi csak bólogattunk és összenézve mosolyra húztuk szánkat - na de mit szóltok a 1D új szerzeményéhez a One way or another címen futó dalhoz?
- Egyszerűen fantasztikus! - válaszoltuk - csodálatosak ezek a srácok, számukra is az a legfontosabb, hogy a rajongóik boldogok legyenek, és ahol tudnak segítenek, mert hatalmas a szívük, és ez látható és tudható a Ghanai események után - feleltem.
- Az utolsó kérdésem az lenne, hogy mivel rukkoltok elő pár napon belül?
- Egy jó kis pörgős számmal - reagáltam - most egy másik oldalunkat ismerhetik meg az emberek, de a dal hozzánk való és hát remek a ritmusa. Simon rendkívül sokat segít, biztat és ez nekünk nagyon fontos -  Kicsit betölti az apai szerepet - tette hozzá Sophi.
És visszatérve a showra nagyon várjuk és reméljük  most is szavaznak ránk és újabb színeket mutathatunk magunkból.
- Legyen így, ezt kívánom! - vágta rá Elliot - Lányok köszönjük, hogy itt voltatok és reméljük szombaton ismét ilyen boldogan fogtok vihorászni mint most. 
- Mi is köszönjük!! :)
- Ők voltak tehát a Little Secrets, az X Factor felfedezett lánycsapata, akiket láthattok szombat este a híres műsorban. Aki teheti szavazzon rájuk, mert megérdemlik!! Most pedig jöjjön egy remek szám, a mai napon sokszor emlegetett One Directiontől, ami nem más mint a One way or another... - majd Elliot is félre tolta a mikrofonját és felpattant a székéből. Két puszit adtunk neki,  és megígérte, hogy visszakövet a többiekkel együtt twitteren majd elköszöntünk tőlük és elindultunk haza. Kocsi jött értünk amit Simon küldött. Hazaérvén ismét csak ledobáltuk cuccainkat és fürödtünk, pizsit húztunk, aztán egy kis nasival beültünk a tv elé.. szimplán  csak kedvünk támadt átbeszéltük a napot, ahogy általában..
- Angyalom ez megint egy csúcs szuper nap volt!! - szóltam Sishez.
- Extraaa! És végre megismertük Elliottékat, és a hits-et és juuuuj! - erre én is rákezdtem, majd odabújtam barátnőm mellé és szép lassan elcsendesedtünk..a tv időzítője is kikapcsolt, de addigra mi már az álmainkat éltük az álmunkban...

Különleges Videó

                                 ONE WAY OR ANOTHER (remek feldolgozásban)

Kedves olvasóim!! Ezúton nem részt hoztam, mert nagyon sűrűre be van osztva az időm, és folyamatos meccsek,edzések vannak de ígérem amint lesz időm írok nektek!! :))

Ma adták le A "One way or another" című dalt, amit a One Direction jótékonysági célokból énekelte fel! Számomra ez rendkívül dicséretes, és el kell, hogy mondjam büszkék lehetünk Harryre , Niallre, Zaynre, Liamra és Louisra, akik ahol csak tehetik segítenek és az a céljuk, hogy a körülöttük lévők boldogok legyenek!! A szám pedig csodálatos, újabb kedvenc! :))

# I'm so proud of them 

5. fejezet

... Reggel 9-kor a telefonom ébresztőjére keltünk... ..

- Ohh jaj, ne haragudj sis elfelejtettem kikapcsolni!! - mentegetőztem barátnőmnek, aki épp előbújt a nagy paplanja alól, és mintha nem is a dalra ébredt volna hanem a megszólításomra...

- Semmi gond, drága! Már úgy is készültem menni egy pohár vízért, csak nem vett rá semmi eddig! - húzta mosolyra száját én pedig puha párnámba temettem fejemet. 

- Figyu én szerintem elmegyek futni egy kicsit! Jót tesz ha levezetem az eddigi stresszt, na meg most nem is edzettem, és vigyáznom kell az egészségemre, mert össze vissza eszem és nem lesz jó vége...tudod mire gondolok... - néztem a félig alvó lányra lecsüggesztet ajakkal, mire ő egy váratlan mozdulattal kis párnáját elhajította, ami egyenest az arcomban landolt.

- Hééééj!Ez meg miért volt? - néztem rá kérdőn.

- Mert hülye vagy és szívem szerint még egyszer megtenném az előbbit, de lusta vagyok felülni! 

- Na ez az! Nem lesz ez így jó babee! Kitaláltam valamit - Sophie nagy nehezen feltápászkodott majd tekinteté egy hatalmas ásítás után felém fordította - Szóval én most összekapom magamat és elmegyek kocogni egy jó 30 percet, te pedig ellátod a szokásosat és lent találkozunk a Starbucks-szal szemben lévő utcasarkon és reggelizünk egy jót. Na? - húzogatni kezdtem szemöldökömet, és már láttam, hogy tetszik neki az ötlet.

- Ezt adom! Akkor legyen mondjuk negyed 11, mert akkor lesz egy jó 40 perced és nekem is - az utolsó szónál kacagni kezdett!

- Oksi! - beágyaztam gyorsan az ágyat és rohantam a  fürdőbe a szokásos teendőket végrehajtottam, majd a szekrényemből előkaptam egy sport toppot, hozzáe fekete trikómat, és kényelmes szürke Nike felsőt valamit szűkített melegítőt illet a szintén Nike futócipőmet. hajamat gyorsan egy kényelmes copfba kötöttem, és már ki is viharoztam a házból, egy hangos "Akkor 10:15, Pá" után. 

Az idő roppant mód kellemes volt, ahhoz képest, hogy tél van.. a nap is előbújt és 5-10 fok lehetett. A fejemen a fejhallgató és csak futottam, amerre épp kedvem tartotta, aztán az órámra néztem, ami mindjárt negyedet üt, tehát sietősre fogtam. Egy percet sem késtem, de Sophi sehol. Állok és csak nézek minden felé, de nem látom. Remek - mondtam halkan! - a telefonom sem volt nálam. Épp elakartam indulni haza, amikor valaki hátulról megérintette a vállamat. Kicsit ijedten vetettem hátra arcot, de ami látvány fogadott, az felbecsülhetetlen. Niall Horan teljes egészében nézett rám ragyogó kék szemeivel.

- Szia Niall! - köszöntem rá a kis Ír srácra - hát te mi járatban erre felé?
- Szia Viri! Hát Harryvel kedvünk volt  kávézni egyet, de a cimbora bent ragadt a Starbucksban... De sejtem az okát - húzza nagy vigyorra a száját.
- Ohh értem már!! Szóval azért nincs itt Sophi mert együtt vannak, bent...hahaha de cuki! - mosolyodtam el én is.. pár percig még folyt a csevegés, amikor Niall emelte föl hangját.
- Emlegetett szamarak!! - Harry és mellette barátnőm meghozták a kávét. El kell, hogy mondjam remekül álltak a a tartók, benne a finomságokkal a göndörke kezében..:)

Sophi és Niall egymást, én pedig az ügyeskedő zöld szemű srácot öleltem meg és adtam két puszit. Majd Harry felajánlotta, hogy hazavisznek, így tehát bepattantunk a kocsijába és meg sem álltunk az X Factoros szállásunkig. Mikor kikászálódtunk  megálltunk a srácokkal szemben és elakartunk búcsúzni, de Harry rákezdett.
- Na lányok! Arra gondoltunk, hogy... - Szólt közbe a telefonom, amit azonnal fel is vettem.
- Hello Lulu! - szólított meg Simon, egyébként azért hív így mert imádja a második nevemet a Laurent és akkor ezt becézi Lulunak, de csak neki engedem meg - na mi újság van veletek?
- Hello Simon! - Hát semmi extra, épp futni voltam most meg Starbuckból jöttünk és.... - mintha tudta volna mit akarok mondani, megelőzött.
- És a dolognak köze van a híres fiú bandához, pontosítok két sráchoz egy szívtipró fürtöshöz és egy ír bélpokloshoz! Ugye?? - tette föl cinikusan a kérdést, miközben jómagam a szemeimet kétszeresére düllesztettem az előttem álló bandatagokra, valamint a nyelvemet forgattam ide-oda a számban hol jobbra hol balra kinyomva arcomat, így keresvén a szavakat. De csak erre futotta.
- Te voltál...!!
- Ki én? Én csak egy ártatlan besúgó voltam, aki szereti a fiait és a lányait! - közben a vonal túlsóvégén hallottam ahogy nevetni kezd, én pedig oldalra fordultam és szemeimet jó néhányszor megforgattam Sophin, aki jobb szemöldökét megvonván egy halk"Mi van-t?" lejtett.
- Na jó, megszűnök, nem húzom tovább az idegeiteket! Jó mulatást, holnap a próbán...
- Oksi, köszi, Szióó! - majd egyszerre letettük a telefont, fejemet a föld felé szegeztem, majd megemeltem és  a fiúk felé tettem megjegyzéseket.
- Szóval ti nektek kedvetek volt ma kávézni, ugye?
- Igen! - jött kórusban a válasz-
- És pont ott ahol mi is akartunk... érdekes... szóval Harry folytasd amit elkezdtél!!
- Oké! - Tehát.. - szegény épp, hogy megint mondta volna, a szőkeség belevágott a sztorijába!
- Na ne húzzuk, tovább, fogadok Simon hívott - és nézett rám ravasz tekintetével - Arra gondoltunk, hogy mivel szabad napotok van elmehetnénk egy kicsit a városba, persze csak ha akartok?
- Hogyne akarnánk néztünk össze barátnőmmel! De előbb felmegyünk átöltözni. - a fiúk addig telóztak és 10 perc múlva vissza is értünk. Én egy sötét zöld alapon fekete mintás cicanadrágot, egy fehér lukacsos pulcsival húztam föl, hozzá egy hosszú nyakláncot tettem fel ami, egy keresztet mutatott és egy fekete bőrdzsekit a fekete strasszos bokacsizmámmal, míg Sophi csőfarmert piros dorkóval egy hasonlóan laza pulcsival és dzsekivel mint én. A várakozó srácok meg is dicsértek a választásunkat, Harry pedig külön kiemelte, hogy tetszik neki, hogy nem kenünk fel magunkra 10 tonnányi sminket, hanem természetesek vagyunk. Ezt meghallván az Ő szájából összeesni készültünk barátnőmmel, de azért tudtuk, hogy hol vagyunk, és uralkodni kell magunkon!
Az utunkat kocsival kezdtük meg, viszont egy kis parkhoz érve le is tettük. Kipattantunk és már irány is a friss levő a bolygós séta. Rengeteget nevettünk, és ami a legjobb mindent elmondhattunk magunkról az eddigi életünkről, és a fordítva is megtörtént, bár mi azért elég rendesen kinyomoztunk minden lehető információt a fiúkról, mivel megrögzült fanok vagyunk, voltunk és leszünk is örökké...:) Azonban amikor egy hírt hallván igen csak meglepődtek.
- Amúgy ti melyik koncertjeinken voltatok eddig? - Niall érdeklődött.
- Hát..egyen sem! - vágtunk szomorú fejet és a hangulatunk is azzá vált arra a pár pillanatra - igazából Magyarországon élünk, ami kis ország, de nagy a szíve! De ti nem jöttetek, mi pedig nem tudtunk elszabadulni bárhogy is akartunk! Folyamatosan csak rólatok ábrándoztunk különböző facebook csoportokban, egymás közt és így tovább.. és mindig is irigyeltük azokat akik átélhették az amit ti adtatok nekik..- a mondat végén tekintetem már rég a cipőm orrát vonzotta, és hangom is elérzékenyült.. szemem sarkából ugyanezt láttam Sophin is.
- Istenem!! Ha tudnátok hogy hány helyre mennénk mi el, de ez nem így megy! De most esküszöm valahogy rászedjük a bagázst, hogy jussunk el a hazátokba, természetesen veletek együtt - nevette el magát az éppen beszélő Harry - szóval most szerintem meg is állapodhatunk egy VIP korszakban... mármint mostantól amikor van időtök bárhova jöhettek minket megnézni, és ugyanúgy mint ahogy például Eleanorék is teszik. Biztos ők is örülnek majd nektek.
- Juuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuj!! - sztereóban visítottuk Sophival - a srácok arcán is meglátszott a reakciónk hatása... - upsz, ezt még nem tudjátok. Mi amikor örülünk, mindig így fejezzük ki. Otthoni szokás, egész pontosan csak a mienk, és ez hozzánk tartozik - magyarázta Sophi, miközben én kezeimbe fúrtam az arcomat és le sem mertem vonni onnan, majd félénken odaböktem "most akkor utáltok?"
- Miket hordtok itt össze? - néznek ránk és ismét tökre egyszerre beszéltek, attól még, hogy vannak szokásaitok mi ezekkel együtt kedvelünk titeket, mivel tudjátok " ... ~ 'Cause it's you, oh it's you, it's you they add up to and i'm in love with you... and ALL YOU LITTLE THINGS!! ~
ezt, ahogy előadták, szívem ismét szaporázni kezdett.. megfogtam a mellettem álló barátnőm hideg kezét és éreztem rajta is hasonló módon.. 
- Lányok imádunk titeket ahogy vagytok! Más különben itt lennénk? - húzta csalafinta mosolyra száját a másik oldalamon álló szőke fiú, és közben a cimborájával is összenéztek majd nevetni kezdtek..mi pedig rajtuk, és egy gyengéd mozdulattal Niall buksiját simogatta meg, majd abba a szőke hajzuhatagba játszottam egy picit ujjaimmal.. Készen voltam testileg, lelkileg is, de láthatóan nagyon élvezte, és ezt úgy adta tudatomra, hogy felém fordult felemelt és megpörgetett, majd letett maga elé és magához húzva ölelgetett. ismét a mi pillanatunk volt immáron másodjára éreztem úgy, hogy megkéne állítani az időt, mert sose akarom elengedni ezt a ragyogó teremtést karjaimból...
Azonban megtörtént, tovább álltunk és a Temze partján, ami csodálatos volt, megpillantottunk egy szabad fa asztalt padokkal, így tehát el is foglaltuk azt. Várhatóan egyikünk gyomra megzavarta a kis csevegést, így tehát a Nialler elsietett a közeli hotdogoshoz, és meglepően hamar néggyel a kezében vissza is ért. Kiosztotta, majd falatozni kezdtünk.  Most érezzük azt Sophival, hogy itt az idő, egy kis félrevonulásra, így tehát én és Niall elhagytuk a társaságot de természetesen a közelben maradtunk. 
Közelebb mentünk a gyönyörű vízhez, majd megálltunk és csak gyönyörködtünk.... 

Meseszép látvány tárult elénk.. a Temze folyó felszíne ragyogóan csillogott, hajók jöttek-mentek, mi pedig csak átadtuk magunkat a pillanatnak.. pár perc múlva a derekamon egy kézfejet érzékeltem, ami gondosan meg is telepedett ott, majd hátulról egy test közeledett, a fejét a nyakamba csüggesztette...éreztem, ahogy kifújja a levegőt, ami édesebb volt mint a méz, ahogy ujjbegyeivel érint...."szerelmes vagyok"- csak ennyit tudtam magamba mondogatni, meg azt, hogy ezt nem hiszem el, ez igaz? tényleg?.. egyszer csak a fülembe suttogta "GYÖNYÖRŰ VAGY"...  a vér a testemben szaporábban folyt, teljes mértékben a karjaiba olvadtam, majd megfordultam és mélykék szemeiben vesztem el, amiket le sem vett rólam..kezemmel gyengéden megérintettem arcát, majd megszűnni készült köztünk a távolság.. lehelete vadul átjárta orromat aztán..szemeim lecsukódtak, és a távolság megszűnt..A csókja leírhatatlan.. mire kinyílt a szemem már mellkasán pihent a fejem s kezeivel szorosan ölelt... <3 Csak Ő és Én léteztünk akkor, senki más!

Végül órájára nézett majd, figyelmeztetett hogy mennünk kéne...egymásba karolva tettük ezt meg, és ahogy közeledtünk a padok felé, csak azt láttuk, hogy Harry és Sophi...igen ők... mintha csak megismétlődött volna velük az ami velünk 5 perccel ezelőtt.. barátnőm a fiú ölében és karjaiban pihent... és épp átadták magukat annak a feelingnek aminek mi is szintét rövid idővel ezelőtt.. 

- Harry csókja biztos megbabonázta Sophit! - fordultam Niall felé és közben csak nevettem.

Azonban már kiszúrtak bennünket, így mire odaértünk már készen álltak az indulásra. Ahogy, az szokás Sophival kicsit hátra maradtunk és szóról-szóra elmeséltük mi történt az elmúlt 30-40 percben, közben a fiúkat fürkésztük, hogy mekkora mázlink van, hogy összehozott velük a sors! A parkolóhoz érve beszálltunk az autóba és rövid időn belül már a házunk előtt szálltunk ki. A srácok felkísértek, és be is jöttek egy rövid időre, de tényleg csak annyira amíg ittak egyet. Eztán megköszöntük nekik ezt a fantasztikus napot.

- Srácok, sosem éreztem magamat ennyire jól!Köszönöm! -  kezdte Sophi a sorokat.

- Csatlakozom! Ez megint lesz egy idő mire felfogom, hogy igaz-e.. - ezt ahogy kimondtam egy másodperc múltán Niall meggyőzött  hogy igen az...megfogta derekamat és megcsókolt, majd adott egy puszit a homlokomra.. - Hűűűű - folytattam - a halálomat akarod? - vetettem rá émejgő pillantást és közben ajkaimat harapdáltam..talán még mindig a csókját akarnám...:)

- Mi köszönjük, hogy eljöttetek! - folytatta Harry a kisebb megtörés után - most holnaptól koncentráljatok a következő showra! Nektek végig kell vinni, mi mind segítünk ebben, és egy biztos, a következő "day off" is a miénk lesz együtt, de a bandával tervezünk valamit. Sőt amint elindul a turné jönnötök kell! - érvelt meggyőzően.

- Egyéretlműűű! Juuuj de izgi - tapsikoltam a hallottak alapján.

Végül abban maradtunk, hogy ez ami ma történt egyenlőre jobb ha titok marad ... a bandatagok megtudhatják, meg Perrieék, de a világ egyenlőre foglalkozzon mással... bár ezt a mai paparazziknak köszönhetően nem könnyű elkerülni! Búcsúzóul jó nagy ölelést adtunk egymásnak, sőt Harry még viccelődött is az én gödröcskéimmel..nem is értettem hiszen neki is van és olyan volt mintha még nem látott volna ilyet! A lényeg a lényeg imádom a fürtit :) 

Niallhez érvén karjai közé bújtam, és hatalmas puszit nyomtam a nyakára..mire ő ismét csak a fülembe suttogni kívánta " SZERETLEK" .. majd oldalra fordította a fejét és egy apró puszit nyomott ajkamra..

Az ajtó becsukódót.. Sophival a kanapénkra vágódtunk, így a szó szoros értelmében, és hangos sóhajtással fejeztük ki lelki állapotunkat... 

-Csodálatos volt! - döntötte oldalra buksiját és szemei felcsillantak.

- Hihetetlen! Gyönyörű, nincsenek rá szavak! - reagáltam - majd közelebb férkőztünk egymáshoz. Pár perc múltán felpattantunk pizsit öltöttünk és kihoztuk a takaróinka, párnáinkat. Feltettünk egy isteni forrócsokit a tűzre, majd befúrtuk magunkat egymás mellé..és csak ültünk és dumáltunk, amíg ismét álomba nem szenderültünk...

4. fejezet

Az nem más mint a ..... a Little Secrets!!! - közölte a műsorvezető. Igaz nem sorrendbe mondják a továbbjutókat, de akkor is bent avgyunk megcsináltuk, folytathatjuk tovább!! Sophival egymásnak ugrottunk a boldogságtól, majd a mellettünk álló Simont, aki nélkül ez sosem sikerült volna erősen megszorítottuk, miközben ezt súgta kettőnknek.

- Büszkeségeim!! - és egy kacsintást odabökött mellé, majd mi hatalmas mosolyt vonva arcunkra elhagytuk a színpadot ahogy azt ilyenkor szokás tenni. Azonnal rohantunk az öltözőnkhöz és hívtuk szüleinket, mivel eredetileg eljöttek volna, de hát a munka közbe szólt, és mi ezt természetes megértettük. Remegő kézzel kerestem ki anyu számát az Iphone-om névjegyzékéből, majd tárcsáztam. A második kicsöngésre felvette.

- Anyu,anyu, Megcsináltuk! tovább jutottunk még hozzá elsőként mondtak! Nem hiszem el, Jézusom  - hirtelen csak ezeket tudtam kiabálni neki.

- Édesem tiszta szívből gratulálok, nagyon sajnálom hogy nem lehettünk ott látni titeket, de tudod, hogy lélekben veletek vagyunk mindig! Nagyon szeretünk, mindenki itt van és büszkék rád velem együtt! Hamarosan találkozunk szívem, de most menj csak örülni a többiekkel!! - hangja elérzékenyült, és büszke volt. Boldog mert lánya vadul kergeti álmait és közel áll ahhoz hogy megvalósítsa azokat! 

- Nagyon szeretlek titeket, és hiányoztok!! Millió puszi - ő is ugyanezt válaszolta majd letettük. - Oda siettem Sophihoz, aki pont akkor vonta el fülétől a telóját. Egy rövid hatás szünet után egymás nyakába borultunk, majd szép lassan leereszkedtünk a földre és térdeltünk a kövön. Könnyeink mint a zápor eső hullottak. Kezemmel gyengéden simogattam sis selymes haját, ő pedig a hátamat. Ajtó kopogásra emeltük fel a fejünket, és gyorsan megtörölgettük a szemeinket, én pedig odapattantam ajtót nyitni. A Bad boys tagjai jelentek meg, akik közölték, hogy ők is bent vannak. Egy hatalmas "juuuj-jal" az első fiú nyakába ugrottam majd szépen sorba végig mentem mindegyiken és barátnőm szintén. Nagyon jó, hogy akikkel legjobban kijövünk itt lesznek mert annyit hülyülünk együtt, hogy ha ők nem lennének tiszta unalmas lenne egy átlagos napunk. 

Eltelt fél óra, és meg volt az első kieső. A 25 év felettiektől távozott Jamie Smith. Mindenki gratulált neki és biztatta hogy nem veszett el semmi remény. 

A következő 30 percben összekészültünk és egy megbeszélés volt Simonnal. A lényege az, hogy szabad napot adott nekünk másnapra, aminek mi roppant mód örültünk. De most már azzal voltunk elfoglalva, hogy mehetünk a Little mixxel és One Directionnal vacsorázni. Ők már a helyszínen várnak ránk elvileg, és mi pedig egy értünk küldött autóval már útba is vesszük az éttermet. Röpke 15 perc alatt meg is érkeztünk. Befelé sétáltunk az ajtón de azt láttuk, hogy üres az étterem.

- Szerinted átvertek? - néz rám Sophi és szemöldökét gondosan megvonja.

- Gőzöm sincs! - vonom meg vállam - bár nem hiszem miért tennék!? - ebben a pillanatban az egész helység elsötétült. Barátnőmmel egymásba kapaszkodtunk, és mielőtt megakartam szólítani a fény hirtelen visszajött. 

- Meglepetééééééééééés!! - üvöltik kórusban az előttünk álló két híres banda. Mi pedig csak állunk és még nem tudtuk eldönteni, hogy mit reagáljunk hiszen nem kicsit ijedtünk meg, de végül 10 másodperc múlva odarohantam a hozzám legközelebb álló Perriehez és szorosan megöleltem. Sophi egyenesen Jadehez rongyolt, majd sorra szokásos módon mindenki jött. Közben dicsérő szavak, gratulációk hangzottak el. Örömömben megint folyni kezdtek könnyeim, ráadásul pont akkor amikor Niallhez értem. Őt hagytam utoljára ... Megálltam előtte, ő pedig csak mosolygott. A szívem majd kiugrott a helyéről, a pulzusom egyre csak növekedett. Ekkor jobb kezét a fejem mögé tette és magához húzott, ballal pedig szorosan átölelte a derekamat.. fejemet a vállövébe fúrtam és alulról kezeimet kiszabadítván én is átöleltem. Életem legromantikusabb ölelése volt, tőle! 

- Nagyon büszke vagyok rád, Virró! - suttogta fülembe - mire én eltávolítottam fejemet a vállától és belenéztem azokba a gyönyörű kék szemekbe. A szememből lecsurgó utolsó könnycseppet készültem letörölni, de ő megtette helyettem. Finoman nyúlt arcomhoz és eltávolította azt. Ha nem lettek volna ott a többiek el sem engedtem volna kezeit, hanem órákig álltam volna előtte, hogy csak nézzem és lássam és el ne menjen előlem ez a gyönyörű tekintet, ez a nagyszerű srác...

Azonban a mókás Louis csitította el a társaságot.

- Mindenki foglaljon helyett!! - ebben a pillanatban elindultunk egy székhez, amikor a bejárati ajtó kinyílott. Danielle és Eleanor léptek be rajta félig meddig elázva.

- Sziasztok! Bocsi a késésért de ez az eső... gyalog jöttünk és hát akad néhány probléma.. - egy bájos mosolyt vont a szövege mellé, de természetesen senki nem haragudott rájuk. Louis és Liam odamentek levették róluk vizes kabátjaikat és egy csókot invitáltak mellé, majd elénk vezették a lányokat. 

- El, Dani ők itt Virág és Sophi az X factor versenyző és "Little Secrets néven futnak" - mutatott be minket egymásnak Liam!! 

- Helló Lányok!! Gratulálunk, mi is néztük Ellel az adást és valóban fantasztikusak vagytok! - hangzott Danitől, majd adtunk egymásnak két puszit és mi is megszólaltunk.

- Eleanor, Danielle.. Annyira köszönjük! Tudjátok Sophival elég sokat beszéltünk rólatok, mivel tisztelünk becsülünk minden téren! Nagyszerű emberek vagytok és gyönyörűek! - Barátnőm mellettem helyeselte amiket mondtam.

- Drágák ti is nagyon jó emberek vagytok!! Fiatalok, vadak, édesek, és ragyogóak! Már most mondom, ha lesz időtök eljöhetnétek velünk valahova, persze csak ha szeretnétek! - folytatta a sorokat El.

- Mi az hogy! - kiáltotta Sophi, és mindenki nevetni kezdett, aztán megöleltük a csajokat és mindenki leült az asztalhoz. Louis vette magához az események irányítását újból.

- Szóval, akkor folytatnám az előbbit, most hogy mindannyian itt vagyunk! emelem poharam erre a két csodálatos leányzóra akik elindultak egy úton és remélhetőleg le sem térnek róla az alagút végéig - közben ránk szegezte tekintetét és vigyorgott - Mi itt vagyunk, hogy segítsük őket céljaik elérésében, és ha segítségre szorulnak! Büszkék vagyunk rátok, hogy dalunkat így előadtátok és hogy köreinkbe fogadhattunk! Proszit! - Visszafogottabb nevetés jellemezte a társaságot és mindenki belekortyolt pezsgőjébe. Aztán mielőtt ettünk volna barátnőm is ejtett pár szót.

- Virág és a saját nevemben is köszönöm, hogy összehoztátok ezt a remek kis társaságot ma estére! Ez koronázza meg a napunkat.. Sosem hittük volna, hogy egyszer veletek együtt itt.. na értitek, gondolom..! Szóval hálásak vagyunk minden egyes szóért, twittért, képért, bejegyzésért amiket értünk tesztek és remélem sok ilyen lesz még!! - mindenki megtapsolta a bájos lányt, majd leültünk enni. Én azonnal Niallre pillantotta, mert köztudott róla, hogy imád falatozni és természetesen most sem volt ez másképp. Közben a velem szemben ülő Zaynre és Perriere néztem akik együtt nagyon tüneményesek és ahogy kiszúrták, hogy őket nézem egyszerre mosolyogtak rám, de azt hittem elolvadok olyan látszata volt az egésznek.. :) Harry Sophi mellett ült, és végig beszélték a vacsit. Én pedig Liam és Eleanor között. Hol erre hol arra folytattam párbeszédet de a hangulat mindenütt pompásra sikeredett. Aprópó a lányokkal is cseréltünk telószámot illet twitteren bekövettek. Sőt Eleanorral egy közös képek is készített rólunk Liam amint épp El magához húzott hátulról és megölelt. Ezt azonnal pósztolta "With my sweety Lady xxx" címmel, én pedig rögtön megosztottam. El sem tudom mondani mennyire imádom őt, és végre nem csak tudatban tehetem. Vacsi végén mindenki elfoglalta magát valamivel. Kisebb társaságokra bomlottunk hol ide hol oda vándoroltunk, de a hangulat nagyon adta. A zene is kitűnő volt jelenleg épp egy remix szólt, amit imádtam a Mashup-Germany !! Épp készültem kivenni egy kólát a a hűtőből, amikor megláttam, hogy Louis Niall és Liam  táncolnak. Visítottam a röhögéstől és gyorsan előkaptam a telómat, hogy megörökíthessem a pillanatot. Az ír fiú ezt kiszúrta rögtön és kicsit színészkedett a kamerának . Nagyon cuki volt! :DD

De jó pár képet készíttetem még az este folyamán. 

Funny Boys

Perrie, Dani, Eleanor

Szóval remek kis este volt. Mielőtt eljöttünk volna gyorsan elmentünk sissel a mosdóba. 

- Honey! - nézett rám a tükörben miközben haját igazgatta! - Szerelmes vagyok!!

- Tudom! - feleltem - annyira látszik rajtad, bár én is hasonlóan érzek...

- Juuj! igen igen, láttam ahogy öleltétek egymás Niallel az elején, annyira édesek lennétek együtt! - közben széles vigyorra húzta száját olyannyira hogy gödröcskéi is előbújtak. Én pedig lehajtottam a fejemet, megfordultam és felültem a mosdó melletti szabad részre, és kezemet az arcomba temettem.

- Nem tudom mi lenne, annyira szeretném de mi van ha ő nem?! meg most itt van nekünk az X Factor és ez az első..

- Figyelj, szerintem a show is jobban menne ha minden téren boldog lennél, és Simonnak nem kell nagyon magyarázkodni úgy vélem megértené - majd elvonta kezeimet a szemem elől és rám kacsintott. Felálltam és magamhoz húztam kérdezvén "Jaj mi lenne velem nélküled  ?? - aztán előkaptam a telefonomat és megmutattam neki a képeket. Nagyon nevetett, az egész mosdó tőlünk zengett. Még egy pillantást vetettünk magunkra majd kimentünk.  Az étterem előtt mindenkitől búcsút vettünk, megölelgettünk, és megköszöntük a remek estét! A Litlle mix külön kocsival távozott Perriet leszámítva mivel ő zaynnel ment el. Payzer és Louisék négyesbe mert még mentek moziba, és mi pedig egy közös autóval Narryékkel együtt. Amint visszatértünk a szállásra kipattantunk a kocsiból. Majd megköszöntük még egyszer a fiúknak és két-két puszival elváltunk! Sophival felsiettünk a lakásunkba, ledobtuk a cuccokat vetettünk egy jó meleg gyors zuhanyt és bepattantunk a puha ágyikónkba. Még egy kicsit csevegtünk és felidéztük a teljes napot elejétől a végéig, majd álomba szenderedtünk, és vártuk a másnapi szabadnapot... <3

3. fejezet

First live show!!

Három nap telt el, hogy bekerültünk az élő showba! Azóta nincs megállás...először is a többi versenytársunkkal együtt beköltöztünk a közös szállásunkra, ami egy hatalmas ház volt, benne több kis lakással. A csapatok a harmadik emeleten voltak, személy szerint mi bejárati ajtónkon a 8-as szám díszelgett. Mondanom sem kell mennyire fel volt szerelve mindennel, tehát egy panaszunk sem lehetett rá. Rögtön a behurcolkodás után együtt vacsoráztunk a többiekkel  fenomenális ételeket kaptunk és rengeteget nevettünk. Ez az idő arra volt alkalmas, hogy megismerjük egymást, ami sikerült is. Legjobban a szintén a mi kategóriánkból kikerülő fiú csapattal "Bad boys" haverkodtunk össze. Ők 4 en voltak és mind  más stílusúak, de ez hozta őket össze igazán. A kaja végén mindenki nyugovóra tért, mert másnaptól indult a próba sorozat... Minden nap reggeli után, próba majd egy kis szünet és megint, aztán fel volt osztva ki mikor megy tánc gyakorlásra.. Simon velünk feltűnően többet foglalkozott mint a többi mentor a tanítványaival, hiszen rengeteg időt töltött velünk már az ismerkedésünkkor is. Számos programot csinált, hogy ne hülyüljünk bele a sok erőfeszítésbe, hanem mulassunk is. Nagyon jó ember, rengeteget nevetünk rajta és mindig érdekli mi van velünk, mi pedig arra törekszünk, hogy visszaadjuk neki a bizalmat! A dal amit választott nekünk, nagyon közel áll hozzánk barátnőmmel..rengetegszer énekelgettük csak úgy együtt, amikor még közünk nem volt a showhoz, de most végre elő adhatjuk..és ez nem más mint a "Little things" ! - Mostanáig cseng a fülemben, ahogy mesterünk javasolta nekünk az első napon. ~ Lányok, amit szeretném, hogy elénekeljetek, az nem más mint a Little Things a One Directiontól, még pedig azért mert úgy érzem egy bravúros kezdés lenne, és ebben érzéseiteket kiönthetitek a világ felé, valamint úgy tudom a fiúk is elég közel állnak hozzátok ~ Hihetetlen ez az ember... Nagyon szeretném ha büszke lenne ránk, gondoltam magamban!
Így tehát javában folytak a próbák, immáron az utolsó előtti napnál járunk... és Simon így szól.
- Lányok, holnap belevágunk!! Söpörni fogtok, már most tudom és azt is, hogy mennyire büszke vagyok rátok!! - Sophival széles mosolyra húztuk szánkat majd odamentünk és megöleltük.. feledhetetlen az a pár másodperc amíg ez történt - tudjátok nem az a fontos, hogy kint hány embernek tudsz megfelelni  sőt ne is ez legyen a célotok, hanem sokkal inkább az, hogy ti mennyire érzitek jól magatokat amikor előadtok! Mennyire adjátok át magatokat az érzéseknek és ez mutatkozik majd meg számunkra, akik nézzük kintről! 
- Köszönjük!! - csak ennyit tudtunk kinyögni abban a pillanatban.
Hozzátenném itt lesz az először, hogy végre kezembe vehetem a gitáromat, ugyanis egy ideje játszok már rajta, és most is ezt teszem majd a produkciónknál. 
- Amúgy drágáim van egy meglepetésem!! - felcsigázó tekintetettet öltve hangzott Cowell mester szájából.
- Mi az??! - nézett rá bociszemekkel sis. 
- SURPRISE FOR TOMORROW!! - csak ennyit mondott és kacsintott, majd kivonult.. mi pedig álltunk és agyaltunk mi lehet az, de inkább hagytuk, hogy biztos jó lesz most foglalkozzunk a dalunkkal. Pár másodperc múlva kopogást hallunk - gyere - szóltunk egyszerre - aztán egy lila hajú szépség elől mögötte 3 másikkal álltak az ajtóban. A Little mix eljött hozzánk MEGINT!! Kutyafuttában egymásnak rohantuk és ölelgetésbe kezdtünk, majd Perrie törte meg a "juuujongást" 
- Istenem Lányok, annyira imádni valóak vagytok, annyira szurkolunk nektek!! - épp, hogy kimondta már is közbe vágott Jade - Hallom a fiúk dalát adjátok elő! Ez már most lehengerlő, ahogy kimondom.. - ekkor mindenki nevetni kezdet, jade pedig saját magán, hogy most mit mondott vagy mit akart kihozni belőle, de a lényeg, hogy megértettük.
- Ja és itt leszünk!! - kiáltotta fel Jesy!!
- Lányok el sem tudom mondani, mit érzek - kezdtem bele mondandómba - amióta megismertünk titeket személyesen, itt vagytok és támogattok! Folyamatosan követnek be minket twitteren és látjuk a képeket ahol veletek vagyunk, hogy mennyien osszák meg és kommentelnek alá.. Sosem gondoltuk volna, hogy ilyen megtörténik az életünkben! Annyira, de annyira... - itt elakadt a tudomány, de Sophi gyorsan rákontrázott - köszönjük, hogy itt vagytok velünk!! 
Ismét kitört az ölelgetés "time".. nagyon szeretem ezt a négy vagány, belevaló energiabombát!! Mindig pörögnek és olyanná teszik az embert mint, ők! Még egy kis ideig csevegtünk, majd elbúcsúztak és mi is mentünk pihenni, azzal a tudattal, hogy holnapra 120 százalékos formát kell hoznunk, tehát kell a bő 8 órás alvás...
A reggelünk most kicsit máshogy alakult, mert 10 percünk volt a reggelizésre, aztán egy kis agyfrissítő séta és már is utunkat az O2 Aréna felé vettük. 
- imádom ezt a helyet! - suttogtam barátnőm fülében, aki egy egy bólintással és nagy vigyorral az arcán jelezte, Ő is! Rögvest bementünk a mi szobánkba..lecuccoltunk, majd amikor eljött az idő még egyet próbáltunk élőben, bár ehhez nem kellet sokat ugyanis is nem pörgős szám csak ketten leszünk a színpadon. Az idő vészesen fogy és már csak pár óránk van a kezdésig, így tehát jön a stylist és próbálgatjuk a ruhákat, de mindketten a kényelmes mellett döntünk így tehát én ezt a  fekete csőnadrágot és egy laza szürke feliratos felsőt, aminek az ujja beszűkített és kiegészül egy rövid szárú Vans fekete cipővel és egy szürke sapival öltöttem magamra, míg Sophi hasonlóan választ egy szürke csőszabású nadrágor ezzel a csíkos ujjatlannal amit egy fekete mellény dob fel és egy kényelmes fekete dorkó, valamint ékszerek.. A sminkeshez is betértünk, de kértük, hogy az első adásunkon had legyünk önmagunk így tehát, csak egy kis alapozót illetve szempillaspirált tettek ránk fel. A Hajunk szépen be volt szárítva göndörre, majd a tartás érdekében egy kevés lakkal is lefújták.. Ezennel elkészültünk az estére.. 
A show már javában folyik, de még nagyobb izgalmakat hoz, hogy mi vagyunk az utolsók akik fellépnek, most pedig pont a Bad Boys adja ki magából az állatot egy eszméletlen jó számmal. Barátnőmmel az öltözőnkben várakoztunk, szokásos kéztördelgetések közepette illetve fülünkben szólt a zene, hogy kizárjunk mindent.. Egyszer csak Simon benyit hozzánk. Pillanatok alatt lekerültek a fülesek és figyeltünk a mentorunkra.
- Lányok a szünet után ti jöttök!! Mindent bele drágáim! - majd odajött megölelni bennünket ami nagyon jól jött a szereplésünk előtt. Mielőtt kiment volna odabökte "Lábtörést" ja és utánatok a One Direction lép fel!
-Hogy mi??? - üvöltöttük utána, de már süket fülekre találtak szavaink.. - Nem hiszem el juuuuj úristen!! - pár percig ez zajlott ott bent, majd én tértem meg először és csitítottam le a kedélyeket.
- Fú szivem itt az időnk végre megmutathatjuk miért kerültünk be! - mondtam Sophinak miközben megfogtam kezeit és meg is szorítottam!
- Igen! Annyit dolgoztunk ezért, nincs megállás!!- és egymás nyakába fúrtuk a fejünket majd elindultunk kifelé... A műsor vezető szájából pedig elhangzott a bekonferálásunk, majd a rövid kis filmünk után meghallottuk a szokásos bevezető dalt, majd csak ezt "LITTLE SECRETS" - és a falak elhúzódtak...csend volt, illetve egy kis tapsolás.. elindultunk a színpad elejébe és leültünk, a gitáromat kezembe vettem majd a zenekar segítségével megkezdtük a dalunkat.. Én indítottam ~ Your hand fits in mine like it's made just for me ,but bear this mind it was meant to be,  and I'm joining up the dots with the freckles on your cheeks, and it all makes sense to me.. ~ Sophie folytatta Liam részével, majd ismét én Louiséval.. a kedvenc részünk azonban akkor jött amikor Harry szólójához ért Sophi és Nialléval én folytattam~ I know you've never loved the sound of your voice on tape, You never want to know how much you weigh, You still have to squeeze into your jeans, but You're perfect to me.. ~ A refrént együtt csillogtattuk meg az egész dal során.  Csodálatos pillanat volt..végig néma csend jellemezte a produkciót és  a terem megvilágítása is nagyon illet hozzá.  ~ You never love yourself half as much as i love you, You'll never treat yourself right darling but i want you to, If i let you know, i'm here for you, Maybe you'll love yourself like i love you oh.. ~ Végül lezártuk a dalt ~ I won't let these little things slip out of my mouth, but if it's true, it's you, it's you they add up to , I'm in love with you, and all your little things. ~ 
A közönség hatalmas ovációba kezdett!! A mentorok felálltak  hatalmas zsivaly, taps... ezt éltük meg ekkor.. Felfoghatatlan!! A székben ülők megkezdték bírálásunkat, de végig egy hullámhosszon folyt a történet.. rengeteg pozitívumot kaptunk negatívat pedig Nicole próbált nekünk odabökni "Lányok, ha lehet...." de ez kudarcba fulladt és így folytatta "Semmi túl jók vagytok nem tudok rosszat mondani, imádlak titeket" 
- Mi is!! - válaszoltuk - majd Simon így beszélt - Azt hiszem megint megtaláltam a jövő tini sztárjait!! Lányok büszke vagyok rátok, most adtátok először elő ezt a dalt ilyen jól és kiemelném egy hangot nem lehetett hallani mert mindenki csak rátok figyelt, ami nem kis dolog! KÖSZÖNÖM!!
- Mi köszönjük!!! - szintén egyszerre, de ekkora már mellénk szegődött a műsorvezető.
-Na Ladies, hogy éreztétek magatokat, ez a fantasztikus produkció után? Csak pozitívumot nem sokan kaptak ma..!
- Hihetetlen - kezdtem meg a sorokat - sosem gondoltuk volna, hogy egyszer itt állhatunk mi is és azt ami közös szenvedélyünk ilyen erővel tudjuk átadni az embereknek! Az volt a célunk, hogy jól érezzük magunkat és azt hiszem ez meg is valósult! De ami a legfontosabb, hogy sose tudjuk elégszer meghálálni Simonnak a bizalmat..!! 
- Mindent amit Virág elmondott, én is így gondolok - reagált Sophi is - ez a sok ember, ezek a nagyszerű mentorok mind a szívünkben maradnak örökre és csak remélni tudjuk, hogy hisznek bennünk és szavaznak ránk hogy tovább vihessünk álmainkat! - ekkor hatalmas ujjongásokba kezdett a publikum! Majd elhagytuk a színpadot és következett az extra produkció a híres, szívtipró One Directiontól.  A srácok a "Kiss you"-t hozták és szokás szerint nagyon remekül helytálltak. Az aréna felrobban tőlük rendszeresen.. A végén állt mindenki , majd a show vezetője odarohant hozzájuk is és kifaggatta őket az eddigiekről. Csupa jó tanácsot igyekeztek adni pár szóban, majd amikor meghallották a kérdést "melyik szám volt a kedvencetek" ? összenéztek és Niall vette szája elé a mikrofont.
- itt mindenki nagyon tehetséges, elképesztő produkciókat hallhattunk, de meg kell hogy mondjam az utolsó előadás a két lánytól nagyon tetszett. Mi sem tudtuk hogy a mi dalunkat adják majd elő, de káprázatos volt - kirázott a hideg - vágott közbe Louis - Remekül énekelték ki a hangokat - tette hozzá Liam - és gyönyörűek - vágta rá Harry!! - mintha nem is ő lenne! :)
- Egyszóval favorite? - kérdezi Simon a srácoktól, amire ők mosolyogni kezdenek a közönség meg vad nevetésbe - hát a Little Secrets - mondják egyszerre...
Mi ezt hátulról láttuk, hallottuk és kis híján összeestünk...
- Sophi ez most mi? mi, ez igaz vagy mi? - nézek rá megvont szemöldökkel - Igen az!! juuuuj jézusom!! :))
És egymásnak ugrottunk újra... amikor a srácok lejöttek arra vezették, őket ahol mi álltunk egyesével megöleltek bennünket és amikor hozzánk értek, dupla mosolyt öltöttek.
- Lányok minden elismerésem minden téren! - kezdi a sort Harry - Kirázott a hideg basszus,  hogy vagytok ti ilyen jók? - Louis kérdően - Büszkék vagyunk arra, hogy elénekli valaki a dalunkat ilyen szenzációsan - mondta Niall, és ekkor megöleltük egymást...  Beszélni alig tudtunk elsőre, de aztán mintha csak dézsából öntenék a vizet meséltünk nekik meg fordítva is.. Ekkor megjelentek Perrie-ék is és körülvett minket a két kedvenc bandánk. 
Srácok mi lenne ha elmennénk ezután egy közös vacsira - tette föl a kérdést Zayn - menjüüüünk, zsííír! - mindenki rávágta, majd így szólt Sophi - Srácok azért remélem továbbjutunk!! Amire mindenki mosolygott és mondták, hogy nincs az Isten amiért ne mennénk innen tovább! Így tehát a fiúk is belefogtak a támogatásunkba amit felfoghatatlan kimondani, na meg bekövettek twitteren és ők is osztottak meg mindent amit csak tudtak.. Azonban még nem tudjuk az eredményt, Sophival egy 5 percre az öltözőnkbe siettünk, ám valaki kopogott. Niall állt az ajtóban. 
- Hey Nialler mit szeretnél? - kérdeztem, és néztem mélyen a szemébe? 
-Ki tudsz jönni egy pillanatra? - olyan tündérien kérdezte, hogy senki nem tudna nemet mondani
-Persze!! - majd sis rám mosolygott és távoztam. Ott az ajtó melletti kis részleghez sétáltunk majd megálltunk egymással szemben és Niall így szólt.
- Virág!! A Szólómat úgy énekelted, hogy nem találok rá szavakat... ott éreztem azt először, hogy valami belül megdobbant.. nincs sok időd, de este úgy is együtt leszünk mind, de most kérdezlek meg! Egyik nap eljössz velem valahova? - Olyan mosolyt életemben nem láttam amit akkor az arcára húzott..
- Ki nem hagynám! - feleltem - és csak hogy tudd te vagy a kedvencem a bandából, te a kis Ír akcentusoddal meg mindeneddel! - Ekkor mindketten csak mosolyogtunk majd magához húzván megölelt.. A szívem kétszer olyan gyorsan vert a talpamat alig éreztem, de ő gyengéden ölelt, majd elengedett és egy kacsintással elhagyta a folyosót és a többiekhez sietett. Én pedig vissza barátnőmhöz, aki természetesen azonnal lebombázott kérdésekkel mire visszaértem. Mindent elmondtam neki és a reakciója csak gy "juuuuuuuuuuuuuuuj" volt és egy hatalmas ölelés..
Most azonban még másra kell koncentrálnunk, ugyanis szólítanak fel a színpadra és eldől, hogy tovább megyünk-e vagy sem. Bizakodva fogjuk egymás kezét és állunk társaink mellett..
Az első szám, aki tovább jut és fellélegezhet......szokás szerint szívják az ember idegeit....az nem más mint a.....