first award goes to ...

Szeretném az első díjjal meglepni az én leges legjobb írómat, akire felettébb üszke vagyok és rengeteget segít, tanít a soraival..NAGYON BÜSZKE VAGYOK RÁD!! <3

My little Sis

MAGAMRÓL

1. 1995.04.14. születtem Pécsen
2. Emelt szintű német tagozatos osztályba járok a Babits gimnáziumba, de szívem szerint angolra mentem volna, de akkor még nem tanultam a nyelvet..
3. Kosarazom már 6 éve egyesületi szinten..Sok sikerem lett belőle és nagy vágyaim terveim voltam vele kapcsolatban..
4. Imádom az állatokat, van egy macskám (Mici) de mindig is gondolkoztam rajta, ha állat lennék mi lennék, és valószínűleg tigris vagy oroszlán, mert ő nekik nem kell félni semmitől, lehetnek veszélyesek, de közben gyönyörűek :))x na meg madárként is kipróbálnám magamat mert akarok repülni :D:D
5. Példaképeim több van, de ha kellene mondani kettőt az Eleanor Calder, mert becsülöm a kitartását, hogy szerény és egyszerűen természetes, imádom a stílusát, és mellette gyönyörű..*.* de rajta kívül egy kosarast mondanék Rajon Rondo-t, aki a Boston Celticsben játszik és Nigga és nagyon jó játékos! :)
6. Amikor csak tehetem zenét hallgatok, mert megnyugtat, és felpörget egyszerre...minden féle faló vagyok.. ami épp aktuális, de egy tuti James Arthur Impossible és Little Mix Change your Life, a kettő ami most nagyon bennem él és természetesen az össze One Directionos szám.
7. One Direction: fél év óta megváltozott az életem miattuk...Számomra ők hatalmas emberek, akik bebizonyították, hogy hűek a fanjaikhoz, hogy képesek a Földön maradni annak ellenére, hogy mennyire sikeresek..Sokan tanulhatnának tőlük, úgy vélem <3 !!
8. Nagy vágyam kimenni Londonba..egyrészt tanulni vagy dolgozni, másrészt koncertre menni wááááá :D Little mix és 1D és Ed Sheeran meg James Arthur :))
9. Kis kori vágyam Amerika felfedezése :) LA ahol az ismerőseim élnek és nagyon nagy szeretettel várnak, de ezenkívül Miami,NYC,Boston..minden
10. NBA meccsre kell mennem...muszáj és kész!!! :))
11. Szeretnék már végre egy fantalit és sokat nevetni veletek.. ezt remélem nem kell kifejtenem :)) x <3

KÉRDÉSEIM <3

1. Mikor születtél, és hol?
2. Mi a hobbyd?
3. Mi/k a kedvenc filmjeid?
4. Kedvenc zenék?
5. Fav énekes/énekesek/bandák?:))
6. Álom?
7. Mit szeretsz bennem? :)
8. Mi számodra a fontos a barátságban?
9. Hogyan lett szenvedélyed az írás?
10. Hol szeretnél élni később?
11. Ha kézhez kapnál egy hat számjegyű összeget érő hitelkártyát, mire költenéd? Kivel?hova mennél, ha mennél??

2. fejezet

Az utunk gyalog az X-Factor stúdiójától mindössze fél óra, maximum 45perc hazáig. Még mindig pörörgtünk, mint a kis búgócsigák és csak igyekeztünk visszaidézni a mentorok által hallott varázslatos szavakat, a közönség ujjongását és azt az extázist amiben jelen voltunk. Luke és Tiffany elkísértek minket egészen a lakásunk bejárati ajtajáig, majd egy nagy öleléssel és két puszival elváltunk egymástól. Ahogy beléptünk a házba a cuccainkat a kanapéra dobtuk és jómagam extra sebességgel kirongyoltam a konyhába kettő üdítőért, majd vissza száguldottam a szobába és elfoglaltam a kényelmes babzsák fotelemet. Sophi addigra már az övében fészkelődött és bekapcsolta a tablettjét majd rá ment az X-Factor hivatalos honlapjára és visszakereste a frissen feltöltött videókat. Ez pikk-pakk meg volt, így tehát azonnal vissza is nézhettük külső szemlélőként a produkciónkat. Még mindig nem fogtuk fel, hogy azok tényleg mi vagyunk abban a videóban..Sophi egy nagy sóhajtás után így szólt.
- Megcsináltunk sis! megcsináltuk!! - én pedig fülig érő mosolyt öltöttem majd félretettem az italomat és rávetettem magam a barátnőmre, majd felguggoltam elé és arra lettem figyelmes, hogy szeméből egy könnycsepp szökött ki. gyengéden megérintettem a járomcsontját és eltávolítottam a lecsurgó cseppet, majd a ragyogó szemeibe nézvén csak ennyit tudtam mondani.
- Nekem van a világon a legtehetségesebb,legszebb és legjobb barátnőm!! Nagyon büszke vagyok rád! - ekkora már mindkettőnk könnyei potyogtak..kezeimmel elkaptam a fejét és a mellkasomhoz vontam..hátát simogattam és  meghagytam magunknak ezt az érzelmes pillanatot..
Az elkövetkezendő két hét most nem csak a megszokott kerékvágás szerint zakatolt, mivel próbákra jártunk a suli, a sport mellett és szinte egy kicsi kis szabad időnk sem maradt. De "Valamit VALAMIÉRT".
A továbbjutásunkról tudni kell, hogy mi az utolsó szériában voltunk így hát igen csak hamar eljött a tábor ideje. A mi választott dalunk Avril lavigne-től a "Wish you were here" volt, amivel ismét lenyűgöztük a minket bíráló 4 tagot, így tehát nem volt kérdéses a továbbjutásunk a legjobb 24-be. Azonban most érkezett el az idő, ami vízválasztó lehet a versenyre tekintve, ugyanis eldől, hogy melyik mentort kapjuk és kiderül melyik az a 3 csapat amelyik megindulhat az álmai útján...aki bekerülhet a topp 12-be, az élő showba! Egy kis busszal vittek minket egy hatalmas házhoz. benne kert,úszómedence,jacuzzi,hatalmas nappali...
Minket egy szobába vezettek majd közölték, hogy folyamatosan szólítanak, de előtte megtudhatjuk ki az aki segíthet nekünk, akinek ma meg kell felelnünk...
1,2,3 és az ajtón Simon Cowell lépett be, az az ember aki szinte minden évben a csapatokat kapja, akinek a kezei közül került ki többek között a One Direction!! Sophival egymásnak ugrottunk és egyszerre kiabáltuk, hogy "juuuuuuuuuj" .. - mily meglepő -
- Annyira örülök Viii! - hangzott el barátnőm szájából a mondat -
- Én is!! Hihetetlen!! - ám nem ökörködtünk sokáig mert, koncentrálnunk kellett...attól még hogy sok pozitívat kaptunk, nem volt biztosítva a helyünk. Túl sok a tehetség ahhoz, hogy előre ünnepeljünk, így tehát félre vonultunk és csak halkan próbáltuk a dalunkat, amikor ismét meghallottuk "Sophi, Virág" ti következtek - a gyomrom most is görcsben állt akárcsak az előző esetnél a beválogatáson, de tudtam nem stresszelhetek rá, ahogy Sophi sem teszi szóval csak adjuk magunkat ahogy eddig is és akkor nem lehet baj. Beértünk a szobához, ahol Simon a kanapén ült és épp a vízéből kortyantott. Megálltunk előtte, ő pedig szokásos megjegyzéseket tett.
- Hello lányok! Remekül festetek megint!
- ohh köszönjük - piruló arccal, bájos mosollyal köszöntem meg neki.
-Tudnotok kell, hogy mint minden szériában most is van/vannak segédeim, és mivel csapat a kategóriám így hát olyas valakiket hívtam meg akiknél senki sem tudja jobban milyen érzés felfedezve lenni, adásról-adásra énekelni a túlélésért és végül győzni... fogadjátok szeretettel a Little Mixet!! - Barátnőmmel összenéztünk de megszólalni hirtelen egyikünk sem tudott. Majd Perrie kezdte meg a sort és jött minket üdvözölni. Sorban mindenki puszit adott megszorongatott, és csak biztattak  Szerintem ez ismét egy fordulópont az életünkben, mert hatalmas rajongóik vagyunk most pedig előttük énekelhetünk, ami  örömmel, izgalommal és ugyanakkor csöppnyi félelemmel is töltött el de ez utóbbit igyekeztünk sürgősen kizárni a gondolatainkból.
- Na és mit hallhatunk ? - kérdezte Jesy - roppant érdekes érzés járta át a testemet, mert amit ma hoztunk az pont az ő daluk..vajon ehhez mit szólnak?! - tettem fel magamban a kérdést, de eközben meg is válaszoltam az övükét.
- "Change your life" - ezt meghallván a Lányok összenéztek, és mosolyogtak és Cowell boss mellett ülve várták felettébb izgatottan a kezdést.
Jeleztem a zenésnek és már indította is számot..Ismét Sophi kezdte a dalt, övé volt Leigh-Anne és Jesy szövege, majd én folytattam Jade-vel..Perrie kiénekléseit felváltva csináltuk, hogy más-más hangokkal tegyük izgalmasabbá a produkciónkat..majd az utolsó refrén részlethez értünk..Change change your life take it all, We're gonna stick together know we'll get through it all... végül elhalkultunk.. egy pillanatnyi csönd szállta meg a szobát, majd a Lányok felálltak és odarohantak hozzánk. Ismét egyesével végig öleltünk mindenkit, de nem fogtuk fel, hogy ez valójában megtörténik-e vagy sem... Simon megkezdte értékelését, de csak a 4 énekesnő szavai után.
- Tudjátok Lányok még sosem éreztem ilyet, de megérintettétek a szívemet, NAGYON! - kezdte Leigh-Anne,
- Számomra mindig különös, ha valaki elénekli a dalainkat, mert szeretjük, ha nem a mienkre akar hasonlítani, hanem egyedi valamitől..és ez...nincs rá más szó mint, hogy fenomenális! - folytatta Jesy,
- Drága szépségeim, ti elképesztően tehetségesek vagytok.. hihetetlen látni, hogy két ilyen fiatal lányból ilyen hangok jönnek ki, ilyen érzést nem tud bárki kiváltani az emberből! Hatalmas fanotok lettem, és ennyi!! - hangzott el Perrietől - de itt már nem bírtam könnyeim előszöktek a szememből...azonnal a tenyerembe temettem az arcomat mire Sophi átölelt és erősen szorított..közben éreztem kezein, hogy ő is remeg. Ekkor Perrie felpattant és kivont barátnőm karjai közül, majd megölelt. Sosem esett jól ennyire egy ölelés, mint amit ő akkor adott nekem. Eztán megölelte a gyönyörű sötét hajú leányzót is, majd visszaült.. és Jade utolsóként rövidre fogta.
- Csajok, látjátok ezt itt? - mutatott a kezére, ami csupa libabőr volt - ezt ti okoztátok...Büszke vagyok arra, hogy hallhattalak titeket! gyönyörűek vagytok minden értelemben.. - mi pedig egymásba karolva álltunk ott, fejünket csóváltuk, és csodáltuk a Lányokat valamint szívünkbe véstük az elhangzottakat! Végül Simon mester is természetesen hozzáfűzte a maga meglátását.
- Azt hiszem nincs mit mondanom... vagy is de... a jövő felfedezettjei vagytok! Ilyen két csillagra van szükségem..Gratulálok! - Ezután elhagytuk a szobát kint pedig vad örömködésbe kezdtünk, majd elmentünk haza kipihenni ezt a napot is.. Másnap laza ruhát vettünk fel, én szekrényemből a fekete csőfarmeremet, egy laza szürke pulcsival, feles tornacipőmmel, fekete-fehér sállal és egy kényelmes táskával valamit fehér napszemüveggel hoztam össze mivel kellemes idő volt annak ellenére, hogy tél van (ruhám), hajamat egy laza kontyba fogtam össze. Sophi pedig szintén fekete de ő leggingset illetve egy laza fehér alapú Londonos felsőt, fekete csizmával és táskával készített össze magának. (ruhája)..
 Ezután viszont irány a mentorunk háza és a döntés..igen a döntés, amit ma végre megtudhatunk. Egyesével hívtak be ismét, de előttünk már 2-en kiestek 2-en pedig örültek, ami azt jelentette, hogy még egy szabad hely van az élő adásba.. rutinszerűen vártunk, hogy szólítsanak, ami el is következett..Bent leültünk Simonnal szembe..
- Nos Lányok - kezdett bele - eddig ti egyszer sem hibáztatok a produkcióitokat tekintve. Mindig tökéletesen szóltatok, elképesztő a kisugárzásotok is, és tegnap sikerült ismét lenyűgöznötök, de azokat is akiké a dal volt... nem okoz fejtörést a gondolat, hogy az év tinisztárjaivá nőhetnétek ki magatokat.. DE a kérdés, hogy mit tudtok ezért áldozni, és mennyi energiátok van.., hogy képesek vagytok-e tartani ezt amit eddig nyújtottatok és ha jön egy rossz nap amikor mégsem, akkor vajon a közönség bízik e bennetek, vagy sem..??!! - hatás szünet, mialatt mi már kezünket tördeltük és remegtünk - Nem számít, ha lesz is ilyen akkor egy jó párbajjal tovább mentek, mert nélkületek nem lesz ÉLŐ SHOW!! JÖTTÖK VELEM! 
- OMG!OMG!! nem hiszem el - szinte egyszerre szinkronba visítottuk sis-sel majd csak egymásra borulva sírtunk és nevettünk egyszerre. Odarohantunk Simonhoz aki egyik oldalról engem másikról Sophit ölelgette. Mi pedig győztük megköszönni.
-Nem csalódsz bennünk!! - ígértük neki -
- Tudom Lányok!!! - eközben hátulról valaki befogta a szememet, megfordultam és Jade volt az..eljöttek nekünk gratulálni, és megígérték, hogy támogatnak minket illetve segítenek..Ezt hallva szinte összeestünk volna Sophival, de csak nevettünk és mosolyogtunk. A lányok bekövettek twitteren, egész pontosan vissza mivel mi már megelőztük őket, és azonnal megosztották a tegnapi dalunkat mellé pedig ezeket írták "libabőr,libabőr,gyönyörűek és hihetetlenek"-Jade , "Hatalmas fanjuk lettem, mellettetek vagyunk Lányok"-Perrie , "Immáron nem csak a mi dalunk ez itt, hanem ezé a két tehetségé"- Jesy , "Mindenki szavazzon értük, mert mi ezt tesszük,nincs még egy ilyen lány duó"- Leigh-Anne... mi ezeket azonnal megosztottuk saját felületünkön és komiztunk.. Hihetetlen mi történt velünk az elmúlt 2 napban.. a következő út az első élő adás lesz... és megkezdhetjük a harcot életünkért,karrierünkért.....

1. fejezet

Kavarodnak a dolgok a fejemben… nem akarom elhinni… ez most tényleg igaz? – teszem fel a kérdést magamban újra meg újra.. Kis korom óta az volt a célom, hogy kijussak Londonba, hogy tanulhassak és egy tisztességes állást szerezhessek magamnak. Ez meg is valósult. Kikerültem még hozzá nem egyedül, hanem legjobb barátnőmmel Sophival, aki olyan nekem, mint az édes húgom mivel amióta ismerjük egymást azonnal tudtuk, hogy olyanok vagyunk, mint két tojás „mindenben azonos a gondolkodásunk, az ízlésünk is egyezik, legyen szó pasikról,ruháról,ételről,zenéről..” korunkat tekintve összesen két év van köztünk. Én hamarosan betöltöm a 19.-et ő pedig a 17.-et, és mai napig nem fogom fel, hogy mennyit köszönhetek a világra hozóimnak, akik esélyt adtak nekem és barátnőmnek, hogy megvalósítsuk a terveinket. Ki engedtek a szülői fészekből már lassan egy éve, de természetesen a kapcsolatot folyamatosan tartjuk egymással. Gyakran látogatnak meg minket, ha idejük engedi. Jómagam általános iskolás koromtól kezdve kosarazom, de kénytelen voltam felhagyni vele, ami életem egyik legfájóbb döntése volt, de választanom kellett, hogy maradok, Magyarországon vagy pedig elmegyek, oda ahol nagyobb lehetőségek elé nézhetek. A sportot nem hagytam abba itt kint egy amatőr csapatnál játszom heti 3 edzéssel pedig remekül egyetértek mivel első éves egyetemistaként tanulni nem könnyű. De a csapat remek és rengetek barátra leltem ide kint. Legjobb barátnőm pedig az írás megszállottja… Blogot vezet és elképesztő a fantáziája a tehetsége ehhez.. jövőre érettségizik, és valószínűleg ott folytatja ahol én és valami ilyen ágat választhat majd magának az én meglátásaim szerint. Én amúgy olyan szakot igyekeztem elkezdeni, ami régóta érdekel.. ez pedig a sport kommunikáció és emellett stylistként igyekszem megállni a helyemet. Azonban ami éltet bennünket az a ZENE. Együtt kezdtünk énekelni, de csak hobby szinten, aztán egyre komolyabban vettük és végül itt az Egyesült Királyságban döbbentünk rá arra, hogy mi bele vágunk.. ketten próbáljuk megállni helyünket ebben a szakmában.. Így hát információkat gyűjtve helységet keresve folyamat próbáltunk, gyakoroltunk ugyanis is beadtuk jelentkezésünket az X-Factorra, ami hatalmas nézettséggel bír világszerte. Jó kis kalandos volt ez idáig az életünk, de most még jobb lehet… vagy is valójában az eddigi életem lepergett előttem nagyjából 5 percen keresztül. Közben nagyokat sóhajtok és csak ülök egy falnak dőlve lábaim felhúzva ,könyökömmel támasztom az államat miközben a velem szemben álló, ülő, járkáló emberkéket cserkészem..egyszer csak az eddigi kilátás zavarossá válik, hiszen valaki elém ugrik, két keze közé kapja, az arcomat majd mélyen a szemeimbe néz és így szól
- Cicám!! Itt vagyunk, érzem, hogy megcsináljuk! Itt a lehetőség, amiért annyit tettünk, amiért a szüleink támogattak!! Meg kell lennie…!! – bizakodott Sophi – Mi mindig is hittünk magunkban szóval most sem lehet ez másképp! Érted? – arcán a legszebb mosolya és kis gödröcskéi jelentek meg, szeme ragyogott, én pedig egy hosszabb tincsét eltűrvén a homloka elől kezdtem bele a mondandómba, bár kissé nehézkesen.
- Őőő, igen, tudom,tudom! Csak elgondolkodtam, az eddigi eseményeken, ami velünk történt meg hát fel kell dolgozni hogy végre itt vagyunk! – eközben ő csak ráhajolt a vállamra és kezeit a hátamon összekulcsolta, majd egy kis mosolyt elengedtem az arcomon és folytattam, de rövidre fogva – csak ennyi: YOLO „ You only live once!”
Azaz egyszer élünk! Most vagy Soha majd kibújtam karjai közül és kezeit megszorítván így szóltam.
Let’s go babeee! We can do it! – egy puszit nyomtam a homlokára ő pedig egy hangos „juuuuujt” eresztett el, hogy a körülöttünk lévő személyek felfigyeljenek ránk. Ez sikeres is volt, de nem nagyon érdekelt, mert most csak arra koncentráltunk, amiért jöttünk.. tovább jutni a világhírű tehetségkutatóba!! Két igen jó barátunk kísért el minket, akik végig mellettünk álltak, hittek bennünk, ami nagyon jól esett. Sophi elrohant a csoki automatához és kettő darab twix-szel tért vissza. Gyorsan megettük az energiabombát majd ittunk pár kortyot, amikor meghallottuk „ Sophi Goldy és Virág Lauren Watson” következik. Az a bizonyos kortyocska kis híján megakadt a torkomon és ha nincs ott Luke aki az egyik legjobb haverom akkor lehet elájulok vagy megfulladok.. amúgy neveinket angolosítottuk Sophival mivel még is csak Külföldön élünk így jobban használható. Na de visszatérve az izgalmas pillanathoz egymáskezét fogva indultunk el a szokásos kis kacskaringós úton, ami a színpadra vezet. Ez alatt kezeinket tördeltük mivel idegességünkben ez jellemző ránk, sajnos! A megjelenés előtt a kezünkbe nyomtak egy-egy mikrofont illetve néhány tanáccsal elláttak, majd jöhetett aminek jönnie kell. Felléptünk a lépcsőn és elindultunk a színpad közepére…a közönség tapsolt és a zsűrikre nézve csak azt láttuk, hogy milyen kedvesen mosolyognak..pedig MÉG NEM IS HALLOTTAK.. – suttogtam barátnőm felé, ő pedig megszorította kezemet és egy nyugit jelző derűs mosollyal reagált. A zsűrire szegeztük a tekintetünket, akik ebben a sorrendben ültek egymás mellett, Simon Cowell, Nicole Scherzinger, Tulisa Contostavlos és Gary Barlow. Szinte egyszerre köszöntöttek, majd Nicole kérdezett kicsit
- Lányok honnan jöttetek, hány évesek vagytok, mivel foglalkoztok, tervek? – a válasz tőlem érkezett.
- Én Virág Lauren Watson vagyok 18 éves ő pedig a legjobb barátnőm Sophie Goldy és 16. Magyarországról jöttünk, de már lassan egy éve, hogy itt élünk egy albérleti kislakásban. Mindketten tanulunk én elsőéves egyetemistaként Sophi pedig jövőre érettségizik, emellett írással foglalkozik, míg én kosarazom. Céljaink azonban közösek, ugyanis régóta éneklünk együtt és nem titok azért jelentkeztünk ide, hogy megvalósítsuk álmainkat együtt! A zene a szenvedélyünk…- ez roppant mód tetszik, reagált azonnal a csinos énekesnő, majd Simon tett felénk kedves megjegyzést.
- Lányok még nem tudom, milyenek vagytok, de első látásra belétek szerettem. Nagyon jól mutattok egymás mellett, ahogy ilyen kis imádni valóan mosolyogtok és egyforma magasak is vagytok. – A publikum hangosan nevetett és mi csak álltunk és kezeinkben a mikrofont szorongattuk, mert már érzékeltük a bennünk lévő feszültséget, de felettébb jól esetek a mentorok szavai. Végül még Gary megkérdezte a nevünket mire Sophi így felelt.
- Mi vagyunk a „SECRETS”… ezt meghallván Simon azonnal megragadta az alkalmat, hogy újra megszólalhasson és ehhez egy rafkós mosolyt vágott le.
- Ahh honnan ez a név?
- Ez rólunk szól – feleltük egyszerre, de Sophi magyarázta meg igazán – számos dolog van amiről senki nem tud csak mi, így tehát ezek örökké a mi titkaink maradnak. És erről a választott dalunkban is szeretnénk bizonyítást adni, ami nem más mint a They don’t know about us a One Directiontől. – a közönség örjöngött mindenki várta már a kezdést, de Nicole még odabökte
- Nagyon tetszik a titokzatosságotok!! – Mi pedig csak mosolyogtunk majd jeleztünk a függöny mögött álló srácnak  hogy indulhat a zene. 
Varázslatosan kezdte el Sophi a dalt, amit én folytattam..majd eljött a refrén és ahogy tudtuk szívből igyekeztünk átadni az érzéseinket, majd mikor jött a rész a szeméyemtől“ They don’t know what we do the best, that’s between me and you are little SECRET” Sophival közeledtünk egymáshoz és szembe álltunk egymásnak. Kezünket összetettük és a magasba emelvén szorítottuk..ő pedig “It’s getting better keeps getting better all the time boy”(mivel fiúhoz énekeljük) énekelte ki és hirtelen leengedtük karjainkat a közönség felé fordultunk és ott jött ki igazán amiről eddig beszéltünk. A sorokból többen álltak sőt a szám végére az összes mentor még Simon is állt és tapsolt. MI pedig egymást öleltük. Sophi vállai közé fúrtam a fejemet és erősen szorítottam miközben ő alulról kulcsolt át és tette ugyanezt. Sosem éreztünk ilyet..A légkör körülöttünk pezsgett, szívünk szerint megállítanánk az időt, de az mindig megy tovább! Az emberek elhalkultak majd egyenként a mentorok értékeltek de összegezvén hatalmas sikert értünk el..Nicole és Simon szájából csak ez hangzott el”HOZZÁM KELL KERÜLNIÜK”!! Mi csak álltunk össze-összenéztük a fejünket csóváltuk, a mosolyunk arcunkra fagyott mint a kis vadalmáknak és csodálltuk a pillanatot. Sosem kaptunk ekkora elismerést, de ezt a 4 IGEN koronázta meg ami azt jelentette, hogy a táborba jutottunk ahol további 1 produkció vár ránk majd a mentorházak és végül a....ki sem merem mondani, mindenki tudja mire gondolok. A színpadot egymás nyakába csimpaszkodva hagytuk el..lerohantunk Lukehoz és Tiffanyhoz akik szívből öleltek meg minket..aztán mi újra meg újra egymásnak estünk Sophival..A SECRETS lehet igaz lesz? néztünk egymásra aztán csak nevetésbe fullt a kérdés. Azonnal hívtuk családjainkat, akik feletébb büszkék voltak ránk és megígérték ha bejutunk az első élő adáson ha törik ha szakad jelen lesznek, mi pedig ezért mindent megteszünk, néztünk össze az imádott húgommal  Végül felkaptuk a kis holmijainkat és irány a kis lakásunk, ahol belefúrhatjuk magunkat a babzsák foteljeinkbe és milliószor átrághatjuk magunkat ezen a napon..de hogy nem lesz egyszerű, természetesen jó értelemben az biztos.....

Előszó

Hiii everyone!! :)

Hol is kezdhetném kis bevezetőmet..?! Régóta terveztem, hogy csinálok egy blogot, mivel szeretek sztorikat írni és a fantáziámra hagyatkozni..most gondoltam úgy, hogy eljött az ideje, hogy ne csak beszéljek róla hanem alkossam is meg. Ebben elsősorban a személyes álmaimat, vágyaimat szeretném érzékeltetni az olvasóimmal, és azt, hogy nincs semmi veszve hihetünk vadul és sosem lehet tudni mi válik valóra..

A sztorinak két főszereplője lesz. Két legjobb barátnő, akik Sophi és Virág. Magyar lányok, de szüleik segítségével és bizalmával kiutazhattak Londonba megvalósítani céljaikat. Előbbi még gimnazista és az írás megszállottja  amelyben rendkívül tehetséges, utóbbi pedig első éves egyetemista sport kommunikáció szakon, de emellett stylistnak tanul. Közel azonos a magasságuk Virág 167 cm (5'6" angol skálán), míg barátnője 165 cm (5'5").

 Egy belvárosi kis lakásban élnek. Kettejük közül Virág a pörgősebb és Sophi a higgadtabb, megfontoltabb de egyikük sem az a vad bulizós, inkább csak ismert társasággal szeretnek hülyülni. Nagyon hasonló az ízlésük szinte minden téren:pasik,ételek,ruhák...mindig kikérik egymás véleményét legyen szó bármiről, egyszóval olyanok egymásnak mint két testvér, így tehát gyakran szólítják egymást "sis"-nek. 

Egyszerűbbnek tűnő életük 180°-os fordulatot vesz és minden megváltozik...Eközben számtalan kaland éri majd őket, ami természetesen legtöbbször pozitív lesz de akad amikor izgalmas vagy épp szomorú...

Mindkét lánynak meg van a maga hobbija de emellett van egy közös szenvedélyük a "ZENE"! Így tehát jelentkeztek a világhírű UK X-Factorba, hogy kipróbálják magukat...sok erőfeszítésre lesz szükségük, sok meglepetés éri őket, de a lényeg, hogy együtt vannak és mindig számíthatnak egymásra ami táplálja őket abban, hogy előre haladjanak! ebben egy dal is segíti őket, méghozzá James Arthur-tól az Impossible -t mivel folyamatos inspirációt nyújt számukra! 

A történetben viszont egyértelműen a One Direction dominál majd. Ők belépnek a Lányok életébe és onnantól kezdve végleg ott is maradnak. Mellettük a Little Mix és a 1D barátnők Eleanor és Danielle is természetesen jelen lesznek mivel nélkülük nem lenne az igazi. Így tehát nem is sejtik mi vár rájuk, de a végkimenetellel elégedettek lehetnek..

Javarészt ez a történet az álmaimból pattant ki és azért is írom, le hogy minél jobban hihessek benne és szeretném elérni, hogy mások is ezt tegyék..Sose mondjanak le arról amit kergethetnek.."Just follow your dream and share you passion..."

#Virró xx