 |
| Happiness |
- Héé szépségeim!! - lép mellénk mentorunk - a helyzet a következő, tudom, hogy TI végeztetek a mai show élén, minek után beszéltem a szavazást összegzővel. Úgy, hogy külön gratulálok nektek - veregette meg vállainkat.
- Juuuuuuuuuuuuuj - ugranánk egymásnak sissel de hirtelen eszembe jut, hogy el kellene kerülnöm az efféle mozdulatokat, mivel a sérülésemnek nem tenne jót, ezért egy apró lépést hátratéve kezemet az ő irányába mozdítva "stop " állítom meg.
- Heeey!! - néz rám tátott szájjal.
- Bocsi - húzom félre a számat - de hát a ... - mutatok a fájdalmas rész felé.
- Upsz - feleli, miközben kezeit a szája elé kapja, a többiek és én pedig csak nevetünk rajta.
- De ez nem azt jelenti, hogy nem akarlak megölelni - húzom szorosan magamhoz.
- Imádlak - súgja a fülembe.
- Én jobban - nyomok egy puszit a hajába, majd eltávolodunk és Simonnal még egyeztetünk pár dolgot. Ezután megvárva show végét és elbúcsúztatva a kieső,t a teljes bandával vacsizni mentünk megünnepelni az újabb sikerünket...
Egy hónappal később!!!
" El sem hiszem, hogy ezt mondhatom de benne vagyunk a top 5-ben. A rengeteg próba és gyakorlás meghozta a gyümölcsét a magunk mögött hagyott 4 hét során és mindez elégnek bizonyult, hogy a közönség és rajongóink tovább segítsenek bennünket az álmunk megvalósításában. Leírhatatlan, hogy mennyire szeretjük őket és mennyi mindent köszönhetünk nekik.. Ez idő alatt a derék fájdalmaim is megszűntek, így hát semmi nem akadályozhat meg abban, hogy boldog legyek. A 1D is már az Európai turnéján hódítja meg a különböző országok fanjainak szívét. Niallel szinte minden nap beszéltünk és nagyon sajnálta, hogy nem lehetnek velünk vagy akárcsak mi kettesben, de megnyugtattam, hogy minden oké, ez így van rendjén és ne velünk foglalkozzon, hanem élvezze a sok szeretetet, a zenélést valamint a finomabbnál finomabb ételeket (kis bélpoklos :) .. Viszont mivel közeleg az X - Factor hajrája és már nem csak 1 dalt, hanem kettőt kell elénekelnünk, ezért a stáb és a mentorok javaslatára egy hét szabadságot kaptunk mind. Simon rögvest elutazott Amerikába, de mindenki azt látta jónak, ha kiszakad kicsit ebből a környezetből és lazul picit. Sophyval el is terveztük, hogy meglepjük a srácokat méghozzá Olaszországban. Úti célunk egész pontosan Verona. Főbb okai pedig, hogy barátnőm így az olasz nyelvet is használhatja valamint vonz a kultúra, az üzletek és természetesen a pizzát meg a fagylaltot nem lehet kihagyni a programból. Bár ami t a legjobban várok, hogy lássam a kedvenc fiú bandámat koncertezni, még inkább pedig azt, hogy mennyire lesznek majd meglepődve a látványunktól!! Végre megölelhetem Niallt és vele lehetek. Mennyire hiányzott mindez, de holnap már nem csak elgondolni tudom, hanem átélni is. " - ezek a gondolatok futottak át bennem mielőtt elaludtam és talán álmomban is folytatódott, amíg Sophi le nem vágodótt az ágyamra, hogy fölébresszen.
- Jó reggelt Viii! Hasadra süt a nap - és egy határozott mozdulattal eltávolítja róla a takarómat.
- Hééé!! - vetek rá szúrós pillantást.
- Most mi van? Mindjárt indult a gépünk te böszme! Mosakodj, öltözz, egyél és let's go crazy crazy crazy till we see the sun - adja ki a parancsot az utolsó szavakat pedig énekli.
- Igen is anyuci! - pattanok föl vigyázz állásba, kezemet katonásan a homlokom elé emelve, aminek láttán nagy nevetésbe kezd, én pedig rajta röhögök.
- Na eredj! - pöccinti meg a tarkómat.
- Ohh oké csak lassíts főnök - még hallom ahogy kuncog, de már becsuktam magam mögött a fürdőszoba ajtót. Mosakodás után a szekrényemhez sietek kiválasztani, hogy mit húzzak. Az időjárás előrejelzésből tudtuk, hogy süt odaát a nap valamint kellemes a levegő, ezért egy egyszerű kereszt mintás farmersortot és hozzá egy laza fekete pólót választottam, aminek válla lecsúsztatható. Azért imádom ezt a párosítást mert a felsőt Danielletől az alsót meg Eleanortól kaptam és nagyon jól mutatnak együtt.Hajamat gyorsan kivasalom és lebaktatok az étkezőhöz, de előtte belebújok a fehér converse dorkómba. Gyorsan készítettem magamnak pár szendvicset, majd egy túrórúdi és egy pohár narancs juice. Mire végeztem Sophi pont megszólított.
- Itt a taxi!
- Jövök - válaszoltam, majd gyorsan felrohantam a telómért és már zártam is kulccsal az ajtót.- Hűű Viri sugárzol - jegyzi meg sis - imádom ezt a ruha választást - kacsint.
- Aww imádlak - nyomok egy puszit az arcára - te sem panaszkodhatsz.
Ő egy szürke ujjatlant viselt szintén farmersorttal, fekete conversesel. A napszemcsik is felkerültek és már indultunk is. A Heathrow-hoz érve már szaladtunk mivel van kb 10 percünk a gépet elérni, de hál istennek sikerült. Veronába megérkezve várnunk kellett mivel a taxink amit előrendeltünk valahol dugóba került, így hát lecuccoltunk egy kis asztalhoz. Az alatt a húsz perc alatt pár rajongó megkörnyékezett minket és autó grammot és közös fényképeket kértek. Hihetetlen mennyire aranyosak és az még inkább, hogy nem csak mint Niall és Harry barátnői, hanem mint Little Secrets is ismertek vagyunk itt Itáliában, mert elárulták, hogy hétvégenként gyakran a nagyobb tereken vetítik az show műsort és rengetegen szurkolnak nekünk. Miután távoztak unalomból csináltunk egy képet magunkról is :)
A pár perces csendet a taxi dudája törte meg.
- Gyorsan siessünk! - kapkodja magát Sophi.
- Jójó, nyugi. Nem futni jöttünk, hanem pihenni. Meg vár minket az az ember ha már így is elkésett! - felelek.
Bőröndjeinket gyorsan a csomagtartóba helyeztük és kidobattuk magunkat a belvárosban.
Azt ugye tudtuk, hogy a srácok a Colosseumnál tartózkodnak ezért egyenlőre kénytelenek vagyunk elkerülni azt és annak környékét. De se baj ez a város tartalmaz még kívánatos kis helyeket. Sissel hirtelen azt sem tudtuk, hogy most jobbra vagy balra induljunk, miután kiszálltunk a taxiból. Közös megegyezés alapján végül is jobbra vettük az irányt. Ami elénk tárult egyszerűen csodálatos. Annyira érződik, hogy közeleg a nyár, a kiülős helyek kinyitnak és emberek szállják meg őket. A friss levegő és az olasz kultúra, a zenék amiket hallhatunk mind mind varázslatossá teszik a hangulatot. Elsőként egy pizzázásban állapodtunk meg így hát a legközelebbi kis vendéglőbe helyet foglaltunk. Mondanom sem kell alig, hogy felvették a rendelésünket ki is hozták az ínycsiklandozó ételt, ami egyébként pizza prosciutto.
- Muchas Gracias - köszöntük meg egyszerre a pincér fiúnak, aki kedvesen mosolygott.
- Te sis végem van - szólalok meg az első falat után.
- Nekem mondod ? - néz rám hatalmas szemekkel, majd azok által a tekintetét pillanatok múltán már a következő falatjaira helyezi.
- Meg van a törzshelyünk! - jegyzem meg büszkén.
- Az biztos - helyesli barátnőm is.
A lakoma után egy könnyed séta mellett döntöttünk. Nézve a butikokat szemünk, szánk is elállt, de pláne amikor megpillantottam egy kirakatban az a ruhadarabot amit régóta keresek, de Londonban még nem futottam össze olyannal, ami igazán tetszene.
- Sophi ide most bemegyünk - és azzal a lendülettel ahogy ezt kimondtam már be is siettem keresgélni a polcok között.
- Hékás mit szeretnél? - jelenik meg mögöttem, de én csak nem tudok ráfigyelni amíg kezeim közé nem került a szegecses farmerdzseki.
- Ezt itt - mutattam oda neki, de láthatóan ő is beleszeretett.
- Awwww ez tényleg nagyon király! - jegyezte meg, majd odanyújtott egy fehér haspólót amin a "NYC" embléma állt.
- Húú de jó ez is! - néztem rá elismerően.
- Te böszme ezt neked adom, hogy vedd fel hozzá.
- Ja? Komolyan? Juuj istenem annyira szeretlek - vontam magamhoz egy nagy ölelésre, amit viszonzott - de várj te sem maradsz itt Olaszországban ruha nélkül.
- Haha az biztos - mosolygott - mivel most is abban vagyok!
- Na menj már, te.. te dinnye! - böktem meg a vállát - tudod, hogy hogyan értettem.
- Persze de ezt nem hagyhattam ki - majd "cupcake" -re húzta a száját.
- Látszik, hogy ki a barátod - csóváltam a fejemet, amire ő egy hangos " juuuuj " - ra kezdett rá.
Ahogy mentem a fülkébe próbálni kiszúrtam egy fekete szintén szegecses dzsekit, amit azonnal le is akasztottam a helyéről és jelezvén barátnőmnek, hogy melyik fülkében vagyok oda is sietett.
- Hű nagyon jól áll! - dicsérte meg a felpróbált cuccot.
- Köszönöm - mosolygok rá a tükörből - de most nézd mit találtam neked.
- Juuj ez most annyira juuuuj - ájuldozott ott össze-vissza, majd mellém jött és felhúzta magára a fekete holmit.
- Príma. Asszem mehetünk fizetni - javasoltam, ő pedig biccentett. A shoppingolást követően beültünk egy helyre valami jeges frissítőt megkívánva.
Az italok mellé még epret is kaptunk, ami még fenomenálisabbá tette az egészet.
- Imádom Olaszországot - tettem kijelentést.
- És ezzel sem vagy egyedül - kontrázott Sophi te hallod mennyi az idő?
- Várj csak - fordítom meg a csuklómon lévő karórát - 6 óra múlt pár perccel.
- Basszus akkor indulni kell! - jelzett a pincérnek, hogy fizetni szeretnénk - 7- kor kezdődik a koncert.
- Uhh tényleg - húzom a számat félre - olyan szép volt ez a nap, hogy fel sem tűnt milyen gyorsan elment.
- Hey még nincs vége - vonogatta sis a szemöldökét - még csak most jön a java!!
- Juuuuuuj végreeeee! - majd gyorsan rendezve a számlát újból taxit hívtunk és kiadva az utasítást hamar el is vitt a Colosseumhoz.
Már messzebbről is jól hallható volt, de amikor odaértünk még inkább pusztított a hatalmas visítás. A koncert már elkezdőzött negyed órája, de mi direkt terveztük ezt így, hogy a fiúknak esélyük se legyen előtte meglátni minket. Az akciónkról egyedül Paul és Lou tudtak, ezért előbbit tárcsáztam is, hogy jöjjön ki, mert a csomagjainkat be kellene tenni a buszba. 5 perc alatt meg is jelent a securitys srác és két puszi, nagy ölelés után megsürgetett minket, hogy jobb lesz ha kapkodjuk a lábijainkat, mert lemaradunk a szenzációról. A gyönyörű épületbe kisebb folyosók vezettek a színpad mögé, ahol Paultól már elváltunk és Lou rohant elénk.
- Sziasztok Lányok, úgy örülök, hogy itt vagytok - ölelt meg bennünket.
- Szia Lou! - El sem hiszed mi mennyire - válaszoltam.
- Na de most menjünk, had álljon ketté a fülük, ha kiszúrnak titeket mellettem! - vigyorgott a szép szőkeség, mi pedig követtük őt a színpad oldalához. A látvány valami hihetetlen. Ennyi fant régen láttam egy helyen és amilyen hangosak voltak biztos a fiúk is megjegyzik őket örökre (jó értelemben).
A dal ami következett az a Last first kiss volt. Liam csodálatosan kezdte meg a sorait, majd Hazza folytatta azokat és végül jöhetett a refrén. A közönség végig énekelt velük. Amikor Niall következett a saját részével ott a szívem hatalmasat vert. Ekkor jöttem csak rá még jobban hogy mennyire szerencsés vagyok, hogy ő van nekem. Ezután az I would jött. Most már titkon reméltem, hogy észrevesznek mert hát erre vártunk, így lenne buli az egész.
- Izgulok - bököm meg Sophi vállát.
- Én is - suttogja felém.
A zene közepéhez érve megtörtént, aminek meg kellett, de a móka az egészben, hogy Louis vett észre először. Mi csak szakadni kezdtünk hárman ott lent ő pedig intett Harrynek és Niallnek, akik értetlen fejjel mentek oda barátjukhoz, de természetesen a dalolással nem álltak le. Amikor megpillantottak ők is láthatólag lehidaltak és összenevettek
- Meglepetés - suttogtam a fülébe, majd letett és hosszasan megcsókolt.
- El sem hiszed milyen szinten megleptetek - csóválta a fejét, mint aki még mindig nem fogja fel. Gyorsan partnert cseréltünk és a göndörkét is megszorongattam, majd szépen sorba Louist, Liamot, Zaynt, majd a kicsit késve érkező Josht és Andyt is.
- Hát ti meg hogy kavarodtatok ide? - ugrott elém Louis, én viszont nem bírtam ki hogy ne nevessem el magamat.
- Hát mivel kaptunk egy hét szünetet, ezért gondoltuk ellátogatunk a kis családunkhoz, mert nagyon hiányoztatok és mert vonzott Itália - feleltem.
- Ez nagyon cuki, de amikor kiszúrtalak titeket majdnem elejtettem a mikrofonomat és az kevésbé lett volna az ha beégek miattatok! - motyogta, amire mindenki ismét nevetni kezdett. A srácok elsiettek átöltözni, majd visszamentünk a hotelhez lecuccolni és onnan vacsorázni. Rengeteget nevettünk, hülyültünk és Niallel is tudtam beszélni, ami végképp kellett már. Lilo, Andy, Én meg Sophi még éberek maradtunk ezért elmentünk egy kicsit szórakozni. Mondanom sem kell a fiúk hozták a formájukat, de mi sem tettük másképp.
Kb hajnali egy lehetett, amikor jeleztük a srácoknak, hogy kissé elálmosodtunk, mivel hosszú volt a nap és azért a repülés, sok séta.. de megértették és el is jöttünk. Amikor kiértünk a Disco elé jó néhány Directioner megrohamozott bennünket de ismét csak jött pár izomember és segítségükkel, könnyen eljuthattunk a kocsiig. A hotelhez érve mindenki ment a maga dolgára. Jómagam Niallel kéne, hogy legyek de valószínűleg ő már alszik és nekem nincs kulcsom a szobához, ezért bementem Sophiékhoz.
- Biztos, hogy nem zavarok? - kérdeztem, miközben óvatosan lépkedtem előre a szoba folyosóján.
- Komolyan kérdezted ezt? - hozta a szokásos hülye fejet.
- Hát de Harry meg ..
- Harryvel ne foglalkozz - vág bele szavamba, miközben beinvitál az ágyukhoz, melyen a kis curly édesdeden alukált.
- Juuuuj egyem meg - kapom a kezeimet az arcom elé.
- Tsssss! Még felébreszted - int csendre sis.
- Jójó bocsi csak awww. Bár Nialler is valószínűleg ugyanígy festhet csak épp nem tudok bemenni és nincs szívem felkelteni.
- Megértem - biccent - na de gyere itt egy póló és mosakodj meg ha szeretnél aztán dőlj le itt a kanapén ha megfelel.
- Természetesen - felelek, majd megölelem és gyorsan 5 perc alatt rendbe szedem magamat a fürdőben - jó éjt baby - suttogom neki, de már nem jön válasz. Az álom engem is hamar elnyom.
- Szép jó reggelt! - hallom meg a hangot közel a fülemhez, amit úgy imádok. Szemeimet fokozatosan kinyitom és száj mosolyra húzódik a látványtól.
- Neked is manó - húzom közelebb magamhoz szőke barátomat, aki szinte rám esik akkor lendület volt bennem.
- Hahaha édesem, ha így folytatod egyszer összenyomlak - vigyorog rám.
- Akkor legalább szép halálom lesz - kontrázok rá nevetve.
- Heeey ezt szívd vissza!
- Miért mi lesz ha nem? - vetek rá szemtelen pillantást.
- Ne akard tudni - fenyegetőzik.
- Hú most nagyon beijedtem - hergelem tovább, de egyszer csak a kezeivel a takaróm alá nyúl és csikálni kezd.
- Hééé állj le visszaszívom csak ezt ne wááá - hisztizek, miközben ő jó ízűen mulat.
- Ahhh köszönöm - sóhajtok fel.
- egy : null - közli majd leszáll rólam.
- Hümm.. csalás! - morcizok ő pedig bájosan nyelvet ölt rám.
- Ezt megjegyeztem - tartok vele szemkontaktus amire elneveti magát - de amúgy Harryék?
- Hát a bájos párocska elment közös reggelire és programozni. Tudod ma szabadnapunk van. De ha már itt tartunk én sem szeretném egyedül tölteni.
- Igen? És van valaki akivel eltöltenéd? - kérdezem szemöldököt vonogatva.
- Háááááát, akad - majd ujjaival eljátssza amit a kiss you daluknál folyton művel.
Épp, hogy elindultam mosakodni utánam nyúlt és magához húzott majd érzékien megcsókolt.
- Siess mert minden perc drága - mormogja a fülembe.
- Igen is kapitány! - és már rohantam is be. De amint ott végeztem ráeszmélten, hogy a bőröndöm nem ebben a szobában tartózkodik, ezért futottam Niall után.
- Hé várj meg! A ruháim nincsenek nálam.
- Haha tudom, csak kíváncsi voltam mikor jössz rá - kezd nevetni.
- Menj már te is - ütök egy finomabbat a vállába majd beenged és gyorsan magamra kapom az egyszerű, de mégis nyárias és a mai naphoz illő virágos ruhámat, amihez egy szandált és egy fekete bőrdzsekit húzok elő a bőröndből. Épp indulnék le a váróba, amikor eszembe jut a kalapom. Ehhez a szetthez annyira jól passzol, de nem csak szerintem, mert amikor leérek barátom is megjegyzi ezt.
- Ejha, de csinos itt valaki - mér végig tetőtől-talpig.
- Hihi, reméltem, hogy tetszik - mosolygok és mellé lépek.
- Mindig tetszel - nyúl gyengéden a derekamhoz és úgy indulunk ki az épületből.
Ahogy vártam zsúfolásig tele van minden fanokkal. Nialler imád velük lenni, de most látszik, hogy mehetnékje van, ezért jelez is a biztonságiaknak, hogy intézkedjenek, de természetesen integet és néhány autogram is belefér. Hirtelen egy fehér autó fékezik le nem sokkal előttünk. Kiszáll belőle egy ismeretlen alak és a kulcscsomót Niall kezébe nyomja.
- Nem is mondtad, hogy te vezetsz - nézek rá meglepődve.
- Mert az egész nap meglepi, ahogy tegnap ti is bejelentés nélkül jelentetek meg.
- Ohh vagy úgy - mosolygok
- Mondtam már, hogy titok - adja a tudtomra megint s közben szabad kezét az enyémre teszi. Picit bealszok az út alatt, de mire magamhoz térek pont megérkeztünk ahova indultunk. Ahogy körbe nézek minden olyan ismerős.
- Csak nem..csak nem Velencébe hoztál ? - ámuldozok neki - egy csomó mindenre emlékszem mivel itt jártam egyszer kis koromba még a magyar csapatommal.
- Akkor azért velem is császkálnál ma itt? - tette föl a kérdést miközben kezeit a derekamon pihentette.
- Ki nem hagynám - majd megcsókolom és kéz a kézben indultunk tovább. Ez a hely egyszerűen fantasztikus. Itt minden olyan más és annyira varázslatos.
Egyre csak bolyongunk és beszélgetünk mindenről. Többek között elmeséltem az X - Factoros showkat ő pedig a turné eddigi legjobb pillanatit. Már vagy órája itt lehetünk, ezért nem csoda ha barátom megéhezik, bár nincs ezzel egyedül. Egy kellemes kis helyet választottunk. Ahogy Veronában, itt is igen hamar kihozták a rendeléseinket. Ezesetben ugyanazt választottuk. Spagetti Carbonara-t.
A lakomat után következett viszont a meglepi fő része.
- Csukd be a szemed - mondja Niall.
- Juuj muszáj? - kérdezem picit megijedve.
- Ne aggódj, nem hagylak itt. Bízz bennem - és gyengéden átölel hátulról, aminek köszönhetően megnyugszom és megteszem amit kér. Pár lépést haladunk előre majd folytatja - na most lefele kettőt. Nagyszerű és most kapaszkodj! - egy határozott mozdulattal fölemelt és éreztem, hogy valami mozog alattam. Abban a pillanatban el is indult az a valami és a szemeimet kinyithattam.
- ÚRISTEN - néztem körbe. Egy gondolában ülve a tengeren a szerelmemmel. A világ legromantikusabb élménye ez számomra. Pár percig csak forgolódtam ide, oda. Figyeltem, ahogy elhaladnak mellettem a szerelmes párok és meghallottam a kellemes olasz dalokat.
- Ez valami elbűvölő - fordulok barátom felé, aki nagyon mosolygott.
- Tetszik?
- Életem legszebb napja, persze sok másik veled töltött nap után, de ez hihetetlen. Én csak kis koromban egyszer jártam itt és akkor is nagyon szívesen figyeltem a gondolázókat. Mindig is hittem benne, hogy egy nap én is ülhetek benne az igazival. És ez most megadatott. Nagyon köszönöm és egyszerűen soha senkit nem szerettem még nálad jobban Niall James Horan. kimondva ezeket partnerem azonnal megcsókolt, hosszú romantikus volt, majd utána ölelésből is kijutott. Eztán fejemet a vállára döntve csodáltam a gyönyörűbbnél gyönyörűbb épületeket, hidakat egyszóval mindent. A mesés kalandozás végén megköszöntük a fuvart a férfinek.
- Na kedvesem mit szólnál egy fagylalthoz? - vonogatja szemöldökeit a sexy Irish.
- Benne vagyok - és ezzel a lendülettel siettünk a legközelebbi fagyishoz.
Elég nehezen de sikerült kérni mindkettőnknek két-két gombócot ami hatalmas volt.
Én csoki, meggy Niall pedig szintén csoki és banán.
- Megkóstolhatom a tiedet? - kérdezi én pedig nyújtom is neki a tölcséremet - wooow ez nagyon isteni, nyalja meg a száját majd elröhögi.
- Hűű ez jobb mint a fagyi - mondom neki, amire beharapja az alsó ajkait.
- Tudod most mit tennék, de most ezt sürgősen kiverem a buksimból mert nem járok jól - reagál én nekem meg jó hogy leesett, de bevallom én is azt tenném!!
Este 6 óra lehet ezért visszasétáltunk a kocsihoz és visszamentünk Veronába. A szállást ezúton hátulról közelítettük meg a reggeliek miatt. Mikor kiszálltunk a szőkeség átkarolt és úgy mentünk be. A váróban ott találtunk Liamot és haverját Andyt valamint Zaynt meg Louist akik nagyban nevettek valamin.
- Helloka gerlepár - köszön Louis a maga módján :)
- Sziasztok - üdvözöltem őket én is.
- Na hogy tetszett Velence? - kérdi Zayn.
- Mi te tudtál róla?
- Mindenki tudott - válaszol helyette Liam én meg csak a mellettem álló Niallre vetek pillantást kérdően.
- Mondtam már tegnap ti, ma én meg Hazza!
- Cseles - biccentek, mire mind nevetni kezdenek.
- Na és lenne kedvetek valami jó kis kártya partyhoz? - kérdi Andy.
- Mehetünk - feleljük egyszerre a srácokkal, majd csapot papot otthagyva hagyjuk el újra a hotelt, mert valami különleges helyre megyünk mókázni. Alig várom, hogy láthassam na meg a csodálatos napom után nem csak a barátommal, hanem a kedvenc fiúimmal is tölthetek el időd. What a great day! <3
